Építési és Közlekedési Minisztérium
Beruházási portál
Építési és Közlekedési Minisztérium
Beruházási portál
Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel kapcsolatos kérdések és válaszok
ÁKSZ-t és FAKSZ-okat érintő kérések-válaszok.
Amennyiben a tervezőkkel megkötött szerződés közbeszerzési eljáráson alapult, akkor a törvény 61.§ (4) bekezdése szerint a 2023. december 31-ig a Kbt. 3. § 23. pontja szerint megkezdettnek minősülő, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra a 9. alcímet (kormányzati döntéshozatal rend) és a 38. §-t ((BIM) ) nem kell alkalmazni, továbbá a 62.§ (3) bekezdés szerint a keretprogram elfogadását megelőzően az európai uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházás megindításáról a Kormány egyedi határozatában dönt.
A minisztérium álláspontja szerint a keretmegállapodások megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került sor, az azok alapján lefolytatott egyedi lehívások tekintetében összeghatártól függően, az Állami építési beruházási törvény 5.§ (3) alapján kell a törvényt alkalmazni.
A támogatási szerződés megkötése az irányadó. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat. 2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad.
A Kbt 197/D. (3) szerint „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése határozza meg azon jogalapokat, amelyek alapján a Közbeszerzési Hatóság a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére került felelős akkreditált szaktanácsadókat törli az ÁKSZ névjegyzékből. A 197/D. § (4) bekezdésének a) alapján a Hatóság abban az esetben törli a FAKSZ-ot az ÁKSZ névjegyzékből, amennyiben „a) a (3) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik”. Erre az esetre vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz kifejezetten a Kbt. olyan rendelkezdést, amely alapján a FAKSZ a Hatóság által FAKSZ nyilvántartásból is törlésre kerül, ezért amennyiben a FAKSZ a jogszabály által előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kizárólag az ÁKSZ névjegyzékből kerül törlésre, a FAKSZ névjegyzékről nem."
Aki tevékenységét a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja folytatni, annak kettős kötelezettsége áll fenn. Egyrészt nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja tevékenysége ÁKSZ-ként történő végzését, ÉS emellett igazolnia kell foglalkoztatási jogviszonya fennállását a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezettel. Az ÁKSZ-ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le, mely szerint a Közbeszerzési Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a névjegyzékből, ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó „a (3) bekezdés szerinti határidőben nem igazolja a Közbeszerzési Hatóság felé az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállását a munkáltató adatainak megadásával.” Előzőket alátámasztja az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áksz. rendelet) 23. § (7) bekezdése is.
A Kbt. 197/E. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=432dd74e-e8fd-416c-8a0e-e3b82748f4e9 . Ezen az oldalon az ügyfélkapuba történő belépés, majd az ügyintézés indítását követően a kérelem benyújtásának indoka legördülő menüsorból történő kiválasztással indítható a nyilatkozattétel. Az űrlap értelemszerű kitöltése során a 4. számú melléklet részeként van lehetőség csatolt fájlként a nyilatkozat és a munkáltatói jogviszony fennállását alátámasztó munkáltatói igazolás feltöltésére.
Igen, a kötelezettség e két dokumentum benyújtása tekintetében áll fenn. Az ÁKSZ- ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le. Előzőeket alátámasztja az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése is."
Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Közbeszerzési Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozatot a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.
Nem. Amennyiben a FAKSZ nem tudja a Kbt. és az Áksz. rendelet szerint előírt foglalkoztatói jogviszony fennállását igazoló dokumentumot a Hatóságnak megküldeni, a Hatóság a FAKSZ-ot a Kbt. 194/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli az ÁKSZ nyilvántartásból, de tekintettel arra, hogy erre vonatkozó kifejezett rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, a FAKSZ névjegyzékből nem törli. FAKSZ névjegyzékbe történt bejegyzésének hatálya 2026. június 30-ig tart [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Az elektronikus űrlap melléklet nélküli beküldésére van lehetőség? Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozattételt a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.
A Hatóság mindkét esetben ugyanúgy jár el, azaz a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli a tanácsadót az ÁKSZ névjegyzékből. A második esetben e döntését alátámasztja a Kbt. 3. § 2.a pontjában meghatározott, az állami közbeszerzési szaktanácsadó tekintetében alkalmazandó definíció, melyben meghatározott ajánlatkérői körből a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kifejezetten kivételre került, azonban a fenti definíciót a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 282. § (1) bekezdése 2024. október 1-jei hatállyal módosítja, így a 7.2.) pontban jelzett probléma megoldásra kerül.
Igen. A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli, a FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Igen, az Áksz. rendelet 23.§ (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.
A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli. Az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését… a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.”
Az Áksz. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján ebben az esetben a bejegyzés hatálya a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján korábban megszerzett jogosultság hatályának időtartamával megegyező ideig áll fenn.
Igen. Amennyiben a FAKSZ a megfelelő foglalkoztatási jogviszony fennállását nem tudja igazolni, a Hatóság a Kbt. 197/D.§ (4) bekezdésének c) pontja alapján törli őt az ÁKSZ névjegyzékből. A FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Nem. Az Áksz. rendelet korábban is hivatkozott 23. § (7) bekezdése alapján azt a tanácsadót, aki az ÁKSZ névjegyzékbe felvételre kerül, a Hatóság törli a FAKSZ nyilvántartásból. Az Áksz. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján 2023. november 8-át követően „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel iránt…”, ezért amennyiben a FAKSZ a FAKSZ névjegyzékből egyszer törlésre kerül, oda a továbbiakban nem kerülhet vissza.
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.
A foglalkoztatási jogviszony alatt a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 2. § (1) bekezdés h) pontjában nevesített jogviszony értendő.
A Kbt. 197/D. (4) bekezdésének c) pontja alapján egyértelműen már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt szükséges igazolni.
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.
Igen, amennyiben a hatósági eljárás megindul, a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum megküldésére.
A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben azt megelőzően is bevonásra került, tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Mindazonáltal a jogorvoslati eljárások esetében a Kbt. 145. § (7) bekezdésének 2023. november 8-án hatályos rendelkezése egyértelműen fogalmaz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet tekintetében, azaz: „A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.” Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság előtti eljárásban kizárólag azon tanácsadók járhatnak el, akik az EKR-ben az átmeneti időszakban ÁKSZ/FAKSZ-ként, ezt követően ÁKSZ-ként szerepelnek a közhiteles névjegyzékben.
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el.
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el. Tájékoztatjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért javasoljuk, hogy forduljanak az EKR-t üzemeltető, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársághoz, illetve technikai kérdések esetében az Új Világ Nonprofit Kft.-hez.
Általános jogértelmezési kérdések-válaszok
24 . Ki ellenőrzi az Ábtv. előírásainak betartását? Az állami beruházási törvénynek való megfelelés ellenőrzését mely állami szerv végzi, és milyen szankciók lehetnek a törvény be nem tartásából?
Az Ábtv.-nek való megfelelés ellenőrzését az Ábtv. 51. § (1) bekezdése alapján elsődlegesen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) látja el.
Emellett az állami beruházásokért felelős miniszter is ellenőrző szerepet tölt be, különösen a támogatási szerződések törvénnyel való összhangja tekintetében (Ábtv. 4. § (7) bekezdés), valamint a monitoring rendszer működtetésén keresztül (Ábtv. 11. §). Ha a miniszter megállapítja, hogy a támogatási szerződés nem felel meg a törvény előírásainak, határidővel felszólítja a szakminisztert vagy irányító hatóságot a szerződés módosítására (Ábtv. 4. § (7)). A monitoring bizottság és a KEHI jelentései és ajánlásai alapján kormányzati beavatkozás, finanszírozási döntések felülvizsgálata, illetve a projekt leállítása is lehetséges
Tehát a KEHI végzi a tényleges ellenőrzéseket, míg a miniszter és a monitoring bizottság folyamatosan felügyeli a beruházások törvényességét és célhoz kötöttségét. A legfőbb szankció a módosításra való felszólítás.
A törvény hatálybalépése előtt támogatási szerződéssel rendelkező önkormányzat a részére, mint kedvezményezett részére szóló költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrásra vonatkozó, korábban hatályba lépett támogatási szerződéssel rendelkező beruházások esetében a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni (61. § (3) bekezdés).
Első megállapítás: Ha az egy építményhez kapcsolódó építési beruházás egy közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, továbbá az építmény fedezetét több támogatási szerződés biztosítja, és ezen támogatási szerződések egy része 2023. november 8. előtt már aláírásra került, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás nem tartozik az Állami építési beruházási törvény hatálya alá.
Második megállapítás: Amennyiben a közbeszerzés tárgyát olyan építési beruházás képezi, mely több műszakilag osztható projektelemből áll, azon projektelemek nem tartoznak az Állami építési beruházási törvény hatálya alá, amely projektelemekre a 2023. november 8. előtt rendelkezésre álló fedezet vonatkozik.
Harmadik megállapítás: Ha egy adott építési beruházás esetében csak a tervezésre áll rendelkezésre a fedezet 2023. november 8. előtt megkötött támogatási szerződés alapján, a tervezés nem tartozik a Állami építési beruházási törvény hatálya alá, a kivitelezés viszont igen, amennyiben a támogatási szerződés 2023. november 8. utáni."
A 2023. dec. 31-ig megkezdett (feladott közbeszerzési felhívás) EU-s finanszírozású állami építési beruházásoknál (61.§ (4) bekezdés) a törvény 9. alcímét (állami előkészítés rendje) és a 38. §-t (BIM alkalmazása) nem kell alkalmazni. Az előkészítést a törvény 7.§ (2) bekezdése határozza meg. A beruházás megkezdésének meghatározása tekintetében a törvény a Kbt. 3.§ 23. pontjára hivatkozik (feladott hirdetmény). Ennek hiányában a beruházás nem minősül megkezdettnek.
"Igen, van rá lehetőség. Európai Uniós finanszírozású beruházások esetében egyedi Korm. határozat alapján lehet a beruházást megindítani a keretprogram elfogadása előtt, támogatási szerződés hiányában is. (62.§ (3) bekezdés)
Általános szabályként a minisztérium a támogatási szerződés hatálybalépése előtt is nyilatkozhat arról, hogy kíván-e építtetőként eljárni az adott beruházásban, azonban ez a szabály nem mentesíti a beruházás előkészítésére vonatkozó szabályok betartása alól az önkormányzatot.
Egyéb esetben meg kell várni a támogatási szerződés hatálybalépését követően a minisztérium nyilatkozatát a 16.§ (5) bekezdés szerint."
Ezt a törvény nem szabályozza. Álláspontunk szerint a megkezdett beruházás hatékony, költségkímélő megvalósítása indokolja, hogy a támogatási szerződés megkötésének időpontja legyen irányadó. A minisztérium vagy a kormány erre vonatkozó állásfoglalása, határozata a módosítás tartalmának függvénye.
A támogatási szerződés megkötése az irányadó."
Az építtetői jogok gyakorlásának kérdése független attól, hogy a törvény szabályai alkalmazandók. Az Állami építési beruházási törvény rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni.
A beruházási törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a törvény tárgyi hatálya az állami építési beruházásokra, mint folyamatokra, míg személyi hatálya az abban részt vevő szereplőkre terjed ki.
Igen, az állami építési beruházás definíciójából következően a törvény alkalmazandó a Kbt. szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházásokra, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg. (5.§ (1) bekezdés).
Amennyiben egy állami építési beruházásban egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vesz részt építtetőként (azaz a forrás kedvezményezettjeként), úgy az Ábtv. személyi hatálya e gazdasági társaságra is kiterjed.
Az Ábtv. szempontjából elsődlegesen a beruházás forrásoldali vizsgálata a meghatározó: ha a beruházás előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési forrás vagy nem közvetlen európai uniós forrás mértéke – külön-külön vagy együttesen – meghaladja a beruházás becsült értékének 50 %-át, akkor az adott beruházás állami építési beruházásnak minősül az építtető jogi személyétől függetlenül.
Igen. A minisztérium építtetői szerepkörben csak kedvezményezetti oldalon lép be a támogatási szerződésbe. A Minisztérium támogatói oldalon nem lép be a beruházásokba.
Az Önkormányzatok esetében nincs akadálya in-house szerződés megkötésére. A támogatás kedvezményezettjével in-house viszonyban lévő szervezet nyújthat szolgáltatást a projektben. Amennyiben a Minisztérium konzorciumi partnerként belép egy támogatási jogviszonyba, akkor a támogatási szerződés fogja meghatározni az adott projektben releváns tevékenységek, szolgáltatások körét és azt, hogy azokat ki fogja végezni.
Ha a Minisztérium konzorciumi partner lesz és építtető, az építtető Minisztérium az Önkormányzat által kötött in-house szerződésbe nem léphet be az Önkormányzat jogutódjaként úgy, hogy a szerződés továbbra is megfeleljen a Kbt.-ben rögzített, in-house viszonyra vonatkozó kivételi kör (Kbt. 9. § h) pont) rendelkezéseinek, mert az építtető Minisztériummal szemben már nem állnak fenn a kivételi kör törvényi feltételei, azok csak az Önkormányzat tekintetében teljesülnek. Ugyanakkor a Minisztérium megállapodhat az Önkormányzattal abban, hogy azt a tevékenységet, amire az Önkormányzat in-house szerződést kötött, az Önkormányzat végzi.
Nincs akadálya. Az önerőből vagy a feltételesen indított beszerzéseket az Állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozó központi költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás iránti igény benyújtásáig úgy kell tekinteni, hogy ezen eljárásoknál nem használnak fel az Állami építési beruházási törvény hatálya szempontjából releváns forrásokat. Emiatt az indítás előtt nem szükséges az Állami építési beruházási törvény által előírt előzetes miniszteri nyilatkoztatás, és a beszerzésnek nem kell szerepelni az állami építési beruházási keretprogramban sem. Ugyanakkor ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag az Állami építési beruházási törvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások az Állami építési beruházási törvény rendelkezéseinek megfelelően indultak meg. Ebben az esetben az Állami építési beruházási törvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás megindítását megelőző szakaszban a produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].
Az állami építési beruházási törvény 32. § (2) bekezdése, és 7. § (2) bekezdés ba) pontja alapján egyértelmű, hogy a keretprogram elfogadását követően kerül kiírásra a tervező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, így a 62. § (3) bekezdése értelemszerűen arra is vonatkozik, nincs kivételi körként nevesítve. Továbbá, az a tény, hogy hazai vagy uniós forrás felhasználásával valósul-e meg a projekt ebből a szempontból nem releváns, mivel mindkettő állami építési beruházásának minősül a 5. § (1) bekezdés 1. pontja alapján.
Tekintettel arra, hogy a kiviteli tervek egy magasabb előkészítettségi szintet jelentenek, mint az építési engedély alapjául szolgáló engedélyes tervek, a Minisztérium álláspontja az, hogy a végleges kiviteli tervek esetében nem kell a beruházási törvény szerinti előkészítési dokumentációt elkészíteni. Ha a végleges kiviteli terveket az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt megrendelték, és a finanszírozás önerőből történik, a terveket megrendelő ajánlatkérőnek – az Állami építési beruházási törvény hatályát megalapozó későbbi forrásigénylés benyújtásáig – nincs további teendője. Az utólagos elszámolhatóságnak már feltétele az Állami építési beruházási törvénynek való megfelelés. A vonatkozó gyakorlat kialakítása és a kapcsolódó esetkörök megállapítása még folyamatban van, egyedi döntések meghozatalára lesz szükség az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt már megkezdett projekttevékenységek vonatkozásában. A nem építési engedélyköteles tervekre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, azonban „argumentum a maiore ad minus”- elve (a többről a kevesebbre következtetés elve) alapján, ha a kiviteli terv a hatályos szabályozásoknak megfelelően elkészült, akkor az azt megelőző fázis is teljesítettnek tekintendő, azaz az építési engedély is megadottnak tekintendő.
A törvény 2023. január 6. napjával módosult, a tervpályázat kiírását az építtető feladata.
Az építtetői jogok gyakorlását illetően a 15.§ (1) bekezdés szerint az építtető a projektalapító dokumentumban határoz annak személyéről. Semmi nem zárja ki a projektalapító dokumentum menet közbeni módosítását sem. Ha az építtető a minisztérium, a felek kötelezettségeit a konzorciumi megállapodás tartalmazza, ami az építtetői jogok gyakorlására vonatkozóan is tartalmazhat speciális rendelkezéseket. Ennek gyakorlata a törvény alkalmazása során alakul majd ki.
Az Állami építési beruházási törvény 4. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség a törvény 35. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéstől történő eltérésre. A Kbt. 98. § (5) bekezdése alapján a tervpályázatra épülő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő személye nem változhat.
A tervpályázati eljárás az állami építési beruházás előkészítési szakaszán belül az állami építési beruházási törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második ütemhez tartozik. Ennek az ütemnek a részét képezi minden olyan tevékenység, ami közvetlenül a kivitelezéshez kapcsolódik.
A kérdés releváns uniós forrás felhasználása esetében a fejlesztéspolitikai intézmények kapcsán is. "A Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzi az Állami építési beruházási törvénynek való megfelelőséget, a hirdetményellenőrzési folyamat során ezzel kapcsolatban csupán figyelemfelhívást fog küldeni. Az Állami építési beruházási törvény hatásáról a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megjelenését követően lehet nyilatkozni. A végrehajtási rendeletek értékelési szempontokra és alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései relevánsak lesznek az ellenőrzés szempontjából, az Állami építési beruházási törvények történő megfelelés tervezetten ellenőrzésre fog kerülni az egyes beruházások során mintavétel szerűen. Támogatás a keretprogramban szereplő beruházások részére adható. A támogatott beruházások listája nyilvános információ lesz, amely a minisztérium honlapján és a Beruházási portálon kerül majd közzétételre.
Az Áksz. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján „A Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő a Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti esetekben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót is igénybe vehet, ha a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése. A Kbt. 197/E. (2) bekezdésével összefügésben álláspontunk szerint a Kbt. 111. § h) pontjának 2023. november 7-ig hatályos rendelkezése nem értelmezhető. A jogalkotó csupán a tekintetben utal vissza a Kbt. 2023. november 7-ig hatályos rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben a FAKSZ-ok ebbéli minőségükben történő eljárásokhoz teremti meg a jogalapot. Amennyiben tehát a FAKSZOK beszerzése az uniós értékhatárt nem éri el 2023. november 8-át követően eléri, ebben az esetben a Kbt. 111.§ h) pontja nem alkalmazandó.
Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés csupán a tanácsadó FAKSZ minőségében történő eljárása tekintetében ad felhatalmazást. A jogalkotói szándék tehát nem az, hogy a FAKSZ az eljárást a 2023. november 8-a előtt hatályos Kbt. szabályai alapján folytassa le.
Egyik esetben sem marad meg a Döntőbizottság előtti képviseleti jog. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben ezen időpontot megelőzően bevonásra került, tevékenységét az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépését követően is folytathatja. Minden olyan esetben, amikor a Kbt. 27. § (3) bekezdése nem írja kötelezően elő ÁKSZ bevonását, a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából továbbra is bevonható FAKSZ. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a FAKSZ ugyanakkor csak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó tevékenységét folytathatja, amely nem terjed ki a Döntőbizottság előtti képviseleti jogra.
A felvázolt beruházások az Állami építési beruházási törvény 7. §-a alapján az előkészítési szakasz első ütemébe, továbbá a 25/2024. ÉKM rendelet alapján a programozási előkészítési szakaszában tartoznak. Azon értelmezés nem helyes, miszerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1652/2021. (IX. 21.) Korm. határozat kiváltaná a keretprogramba történő felvételt. A forrásvesztés elkerülése érdekében az Építési és Közlekedési Minisztérium úgy határozott, hogy a keretprogramban automatikusan helyt kapnak a TOP-os beruházások. A hivatkozott Kormány határozat az Állami építési beruházási törvény 62. § (3) bekezdése szerinti egyedi kormányhatározatnak tekinthető, így nem kell külön kormányhatározat a beruházás megindításához.
44. Nem engedélyköteles tervezés esetén a jóváhagyási terv készítése minden esetben kötelező? Amennyiben a kivitelezési tervdokumentáció készítése során folyamatosak az egyeztetések az adott beruházás (többnyire egyszerű felújítások esetén, melyeknél a tervezésre elszámolható 5%-os összeg sok esetben így is kevés) vonatkozásában, lehetséges-e a jóváhagyási terv elhagyása a tervezői szolgáltatásokból?
A 25/2024. ÉKM rendelet 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az építtető részéről jóváhagyási terv készítése szükséges; az építési vagy létesítési engedélyhez nem kötött állami építési beruházás esetén az építtető elkészítteti a jóváhagyási tervet, és megszerzi a megvalósításhoz szükséges hozzájárulásokat. A jóváhagyási terv elnevezés csak egy példa volt, amennyiben a pályázó más típusú tervet készíttetett, vizsgálandó, hogy a terv elfogadható-e jóváhagyási tervként.
Szakpolitikai ágazati beruházási koncepció, ágazati beruházási tervvel kapcsolatos kérdések-válaszok
45. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció elfogadásig folytathatók-e az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozó projektek előkészítő tevékenységei? Amennyiben igen, azok elszámolhatósága biztosított lesz-e az adott projektben abban az esetben is, ha azok beszerzése és teljesítése nem az Állami építési beruházási törvény rendelkezései alapján valósultak meg. Releváns-e a válasz szempontjából a beszerzések előkészítésének, megkezdésének időpontja és/vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontja?
A törvénytől eltérő előkészítési tevékenység elszámolhatósága nem biztosított, kivéve, ha a beruházás nem minősül állami építési beruházásnak (ami a beruházás támogatási intenzitás mértékétől függ). A beszerzések előkészítésének az időpontja nem, kizárólag a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás indítása vagy a támogatási szerződés hatályba lépésének időpontja a releváns. Ugyanakkor itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag az Állami építési beruházási törvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások az Állami építési beruházás törvény rendelkezéseinek megfelelők. Ebben az esetben az Állami építési beruházási törvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].
46. Hogyan válnak az egyes projektek a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részévé? pl: az FVS stratégiaalkotás folyamata automatikusan szakpolitikai koncepcióba emelheti-e a TOP+ projekteket?
Nincs automatizmus, az egyes projekteket minden esetben a szakminisztériumokon keresztül kell jelölni. Az egyes beruházásokat a szakminisztérium rögzíti az ágazati beruházási tervbe. A szakpolitikai koncepció az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló 1308/2024. (X. 9.) Korm. határozatban már elfogadásra került. A keretprogramba szükséges minden beruházást rögzíteni, azonban a keretprogram hiánya nem akadálya a folyamatoknak.
47. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióba való beemeltetés érdekében külön projektenként szükséges-e a szakminisztériumokat megkeresni?
Igen, a 27.§ (1) bekezdés b) pontja szerint már a beruházási koncepció során ismertetni kell az építési beruházásokat és azok ütemezését. A szakpolitikai koncepció az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló 1308/2024. (X. 9.) Korm. határozatban már elfogadásra került.
48. A jóváhagyott szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részét képező állami építési beruházások tekintetében a szakminiszter készíti az előkészítési dokumentációt. Ez azt jelenti, hogy szakminiszter fog intézkedi ezen dokumentumok beszerzéséről vagy közbeszerzéséről is ajánlatkérőként?
Igen. Az Állami építési beruházási törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje képezi az állami építési beruházások előkészítési szakaszának első ütemét (a továbbiakban: „pre előkészítési szakasz”). A „pre előkészítési szakaszban” a szakminiszter a tárca saját erőforrásának igénybevétele mellett készíti el az előkészítési dokumentációt az Állami építési beruházási törvény 28. § (1) bekezdése alapján. Ha ez nem megvalósítható, a szakminiszter a Minisztériumhoz fordul. Ebben az esetben a Minisztérium vagy maga látja el a feladatot, vagy javasolja külső erőforrás beszerzését az előkészítési dokumentáció elkészítéséhez.
49. A részekre bontás tilalmának szabályai hogyan érvényesülnek úgy, hogy a projekt különböző életszakaszában változik/változhat a megrendelő személye (önkormányzat, Minisztérium, Szakminisztérium)?
A több ajánlatkérő beszerzései által megvalósuló és/vagy több projektből finanszírozott, de egységes végeredményt (azaz műszaki-gazdasági-funkcionális egységet) szolgáló egységes beszerzési igény becsült értékét sem ajánlatkérőnként, sem projektenként nem lehet részekre bontani. Erre figyelemmel kell majd vizsgálni a projekt konzorciumi partnereinek a beszerzéseit.
Építtetői státuszra, konzorciumi partnerségre, projektszereplőkre irányuló kérdések-válaszok
50. Amennyiben az állami építési beruházás európai uniós forrásból finanszírozott projekt keretében valósul meg az Állami építési beruházási törvény 14. (1) bekezdés alapján, minden támogatott szervezetnek - függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy sem - a Minisztériumot be kell vonni konzorciumi tagként a beruházásba?
Igen, a támogatott szervezet jellegétől függetlenül, az európai uniós forrásból - a forrás mértéke az Állami építési beruházási törvény 5. § (1) 1. pontja alapján meghaladja a becsült érték 50%-át - támogatott, állami építési beruházás esetében a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján konzorciumi tagként be kell vonni a projektbe.
51. Mely esetekben lép be Minisztérium konzorciumi partnerként az állami építési beruházásba?
Két esetben lehetséges:
1./ Állami építési beruházási törvény 14.§ (1) bekezdés alapján, azaz ha az állami építési beruházás európai uniós forrásból valósul meg, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.
2./ Amennyiben Minisztérium, az Önkormányzattól - az Állami építési beruházási törvény 16. § (5) bekezdése szerint - beérkezett megkeresés alapján be kíván lépni konzorciumi tagként a beruházásba, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.
52. Amennyiben egy európai uniós finanszírozású Támogatási Szerződésbe belép építtetőként az ÉKM, akkor változik-e a projekt beruházásra fordítható összköltsége a le nem vonható általános forgalmi adó finanszírozási igény miatt?
Tekintettel arra, hogy ÉKM nem jogosult általános forgalmi adó levonására, így a Támogatási Szerződésben az általa megvalósított építési tevékenység bruttó finanszírozású költségsorrá válik. Az ÉKM építtetőként történő belépésével az uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a projekt Európai Unió felé el nem számolható le nem vonható általános forgalmi adó tartalmát a központi költségvetés finanszírozza, ezért a beruházásra fordítható nettó költség összege nem változik.
53. Megkezdhető-e az építési közbeszerzési eljárás, ha az ÉKM nyilatkozata alapján semmilyen formában nem kíván részt venni a projektben és a támogatási szerződés megkötésre került?
Igen. A közbeszerzési eljárások megindítása előtt, az eljárások előkészítése során legyenek szívesek figyelembe venni az Állami építési beruházási törvény 7.§ (2) b) pontjában foglalt rendelkezéseket, továbbá a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény (továbbiakban: törvény) „68. Az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjének eltérő szabályairól” alcímében foglalt rendelkezések szerint eljárni.
54. Hogyan kell értelmezni azt a nyilatkozat-kérelemre kapott reagálást, amelyben az ÉKM nem fogadta be a kérelmet, mert az nem tartozik az Ábtv. hatálya alá? Ilyen esetben egyáltalán nem kell az Ábtv. egyéb előírásaival sem foglalkozni?
Amennyiben az ÉKM visszajelzése alapján a beruházás nem tartozik az Ábtv. hatálya alá, úgy az Ábtv. előírásai nem vonatkoznak az adott beruházásra.
55. Kinek a vagyonkezelésébe kerül a megvalósított építmény, ha az ÉKM lesz az építtető, konzorciumi vezető? Kik között jön létre a vállalkozási szerződés, kinek a főkönyvében kerül aktiválásra, nyilvántartásra? Ki nyújtja be a pénzügyi elszámolást az IH felé? Ki bonyolítja le, válaszolja meg a közbeszerzés ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokat?
Az Állami építési beruházási törvény 12. § (7) bekezdése alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása a műszaki átadás átvételt követően a munkaterület új tulajdonosi joggyakorló részére történő visszaadása után megszűnik, a jótállási szavatossági jogok az új tulajdonosi joggyakorlóra szállnak át. A létesítmények aktiválását a műszaki átadás átvételi eljárást követő átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint az új tulajdonosi joggyakorló aktiválja. Az 5. § (1) bekezdésének 7. pontja alapján építtető: az állami építési beruházás tervezésének és megvalósításának megrendelője, költségeinek viselője, az építési, létesítési hatósági engedélyek és területszerzések jogosultja, a kapcsolódó kisajátítási eljárások tekintetében a kisajátítást kérő és a tanúsítványok kérelmezője. A hivatkozott rendelkezésből eredően, amennyiben a minisztérium az építtető; a kivitelezési vállalkozási szerződést a minisztérium köti meg a vállalkozóval. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása a mindenkori építtető feladata, amennyiben a minisztérium az építtető; a közbeszerzési eljárásokat a minisztérium folytatja le. A pénzügyi elszámolást az IH felé a Pályázati Felhívás és az Elszámolhatósági Útmutató előírásai szerint a támogatási jogviszony kedvezményezettje nyújtja be.
56. Kell -e külön kérelmezni, hogy a Minisztérium jelölje ki a Kedvezményezett Önkormányzatot építtetőnek, vagy ha a minisztérium nem lép be, akkor a támogatást elnyert települési önkormányzat automatikusan az építtető?
Nem kell külön kérelmezni. Azzal, hogy a minisztérium nemleges nyilatkozatot tett a szerepvállalására vonatkozóan, tekinthető úgy, hogy a miniszter ezzel automatikusan kijelölte építtetőnek az önkormányzatot.
57. Amennyiben a minisztérium nem vesz részt az adott projekt megvalósításában, azaz építtetőként nem vesz részt a projektben, akkor a következő probléma merül fel: az uniós projektekre vonatkozó hatályos Általános Szerződési Feltételek 12.3. pontja alapján a szerzői jogokat a Kedvezményezettnek kell megszereznie, így ahhoz, hogy az uniós projektben a tervezés elszámolható legyen, ezen bekezdés nem betartható. Kérjük, az erre vonatkozó kivételi szabály engedélyezését. Vagy erre vonatkozó szabályozást közzétenni szíveskedjenek, hogy ez a probléma miként kezelhető: mi az eljárásrendje, egyedi kérelmeket kell benyújtani stb.?
Ilyen esetekben minden esetben egyedi kérelmet kell benyújtani az építési és közlekedési miniszter részére.
Szerződésminták, Projekt Alapító Dokumentum (PAD), Projekt Szervezeti Működési Kézikönyv kérdések-válasz
58. Mikor kell a projektszervezetet létrehozni, van határideje?
A projektszervezetet már a beruházás előkészítésének kezdetekor létre kell hozni. A projektszervezet létrehozása a Projekt Alapító Dokumentum (PAD) az adott állami építési beruházásra igazításával, és a Projekt Szervezeti Működési Kézikönyv létrehozásával lehetséges. A minisztérium a beruházások megvalósításának elősegítése érdekében elkészítette a PAD és PSZMK mintadokumentumokat, amelyek a beruházási portál dokumentumsablonok aloldalon megtalálhatóak (https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/egyeb-dokumentumok). A projektszervezet tagjai az építtető, a projektvezető, a beruházás lebonyolító, a tervező, a műszaki ellenőr, a tervellenőr, a költségszakértő, az üzemeltető és a kivitelező.
Az állami építési beruházások projektszervezet tagjainak beszerzését, az egyes tagok projekt előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladataira figyelemmel az alábbi sorrendiséget javasoljuk:
Figyelemmel arra, hogy a projektszereplők eltérő feladattal vesznek részt a beruházásban, ezért a javasolt sorrend csak iránymutatásként szolgál, a szakemberek beszerzésekor a sorrendiséget nem egymásra épülő folyamatként kell értelmezni; a projektszereplők párhuzamosan történő, lehetőleg egyidejű beszerzése javasolt. Az Ábtv. 15. § (4) bekezdése alapján a projektszervezetbe az állami építési beruházás előkészítése és megvalósítása során a részvevők a tevékenységük felmerülése ütemében bármikor becsatlakozhatnak.
59. Kik a projektszervezet kötelező tagjai?
A tervellenőr, a költségszakértő és a beruházás -lebonyolító szakember vonatkozásában az Ábtv. alábbi szabályozásának figyelembevétele is javasolt.
21.§ (2) Az állami építési beruházás építtetője a projektszervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról és a projektalapító dokumentumban rögzíti, hogy a tervellenőr megbízása az állami építési beruházás egészére vagy kizárólag meghatározott létesítményekre, szakágakra terjedjen ki.
19.§ (4) Amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértő nem kerül bevonásra, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.
18. § A keretprogramban szereplő költségbecslés alapján az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.
Fentiek szerint, a tervellenőr alkalmazása az építtető döntésétől függ, a költségszakértő feladatait a tervező is elvégezheti, a beruházás-lebonyolító feladatait az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a műszaki ellenőr is elláthatja.
Amennyiben az idézett rendelkezések szerint a tervellenőr alkalmazása – az építtető megítélése szerint – nem indokolt, illetve, a további szakemberek párhuzamos feladatellátása megoldható; erre vonatkozóan mentességi kérelem benyújtása nem szükséges, hiszen az Ábtv. rendelkezéseiből adódóan a tervellenőr alkalmazása mellőzhető, illetve a párhuzamos feladatellátás is megengedett.
Amennyiben, a fentiek szerint idézett rendelkezések mellett – egyes – a tervellenőr, illetve a költségszakértő részéről elvárt feladatok teljesítése vonatkozásában szeretnének mentességet kérni; a mentesítés nem automatikus; kérelem benyújtása szükséges a Beruházási Portálon keresztül. A benyújtott kérelmek elbírálását követően a miniszter írásban nyilatkozik a mentesítési kérelemmel kapcsolatos döntésről.
A feladatokat ellátó szakemberek mind munkaviszonyban, mind munkavégzésére irányuló egyéb (vállalkozói vagy megbízási) polgári jogi jogviszony keretében is elláthatják feladataikat. A szakember alkalmazási jogviszonya megválasztására (munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vonatkozóan mentességi kérelem benyújtása nem szükséges.
A projektszervezet tagjairól és a projektszervezet felépítéséről részletes leírás található továbbá a https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/egyeb-dokumentumok között a „A projektszereplők feladatai és a projektszervezet felépítése útmutató” pdf.-ben is.
60. Van -e és ha igen, hol érhető el projektalapító dokumentum sablon?
A projektalapító dokumentum minta és a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv minta iratok a https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/egyeb-dokumentumok aloldalon megtalálhatóak. Ezek mintadokumentumok, amelyek a beruházások egyedi igényeinek megfelelően alakíthatóak.
61. A létrejött Projekt Alapító Dokumentumot szükséges-e benyújtani az ÉKM részére?
A létrejött Projekt Alapító Dokumentumot nem kell benyújtani az ÉKM részére.
62. Vannak-e már a törvényben hivatkozott szerződésminták? Ha igen, azok hol találhatóak meg?
A szerződésminta dokumentumok és a segédletek a https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/szerzodesmintak és a /segedletek-a-szerzodesmintahoz aloldalon érhetők el.
63. Kérjük szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy jól gondoljuk-e, hogy a honlapra feltöltött szerződésminták kizárólag abban az esetben alkalmazandóak, amennyiben az Ábtv. 12. § (1) bekezdése szerinti, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges építtetői tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Építési és Közlekedési Minisztérium?
Az Ábtv. 46. § (1) bekezdése alapján, a beruhazas.gov.hu oldalon, DOKUMENTUM SABLONOK/Szerződésminták/Kötelezően alkalmazandó kivitelezési szerződésminta fül alatt "Általános szerződésminta magasépítési beruházásokra rövidített" elnevezésű szerződésminta alkalmazása kötelező, amelyhez a DOKUMENTUM SABLONOK/Segédletek szerződésmintához fül alatt a szerződésminta egyes jogintézményeihez kapcsolódó részletes szövegjavaslat is megtalálható. A portálon "Egyéb szerződésminták tájékoztató jelleggel" cím alatt az ÉKM MAGHÁT és az ÉKM VASÚTHÁT által alkalmazott részletes szerződésminták találhatók, azzal a tájékoztatási céllal, hogy amennyiben a minisztérium jár el építtetőként, az ÉKM részéről ezen szerződésminták alkalmazására kerül sor. Az Önkormányzatok részére alkalmazni javasolt szerződésminta az "Általános szerződésminta magasépítési beruházásokra rövidített" elnevezésű dokumentum, amelyben foglalt rendelkezések az adott beruházás egyedi jellemzőinek megfelelően bővíthetők, további részletszabályokkal kiegészíthetők, de el nem hagyhatók. A szerződésminta, illetve egyes jogintézményeinek alkalmazása alól az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti mentesítés, valamint kedvezmény adásának részletes szabályairól szóló 148/2024. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén mentesítés kérhető a Beruházási Portálon keresztül.
64. Amennyiben a Minisztérium sem építtetőként, sem konzorciumi tagként nem lép be az állami építési beruházásba, abban az esetben is szükséges és kötelező a Beruházási törvény 15. §-nak megfelelően a projektszervezet létrehozása?
Igen kötelező. A projektszervezetet már a beruházás előkészítésének kezdetekor létre kell hozni. A projektszervezet tagjait az Állami építési beruházási törvény 15. § (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A tagok a beruházás előrehaladtával, tevékenységük felmerülése ütemében bármikor becsatlakozhatnak a projektszervezetbe. Az Állami építési beruházási törvény legutóbbi módosítása alapján a projektszervezet létrehozása az önkormányzat, mint építtető feladata. Az Állami építési beruházási törvény 15. § (1) bekezdése alapján a projektszervezet tagjai az ebből eredő feladataikat külön díjazás nélkül látják el, azonban ebbe nem értendő bele a projekt megvalósítása során a tervező, tervellenőr, költségszakértő, műszaki ellenőr szerződés szerinti feladatai (pl: a tervező a projektszervezetben nem számolhat fel külön költséget egy kooperációs egyeztetésért, vagy hatósági ellenőrzés során a közreműködésért). A feladatokat ellátó szakemberek az Állami építési beruházási törvény vonatkozó rendelkezései alapján munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszony keretében is elláthatják a feladataikat.
65. Azoknál a projektnél, ahol több építtető van (pl. kerékpárút), hány projektszervezet felállítása és PAD dokumentum elkészítése szükséges?
Lehetséges, hogy több építtető is legyen olyan beruházásoknál, amelyek több projekthelyszínt is érintenek, illetve a támogatási jogviszony alapján több kedvezményezett is lehetséges, akik az egyes építési beruházások esetén önálló építtetőként járhatnak el. Ebben az esetben, a Projekt Alapító Dokumentumban ezt szükséges feltüntetni. Az átláthatóság érdekében javasoljuk, hogy egy építési beruházáshoz egy projektszervezet kerüljön létrehozásra annak érdekében, hogy az egyes beruházási helyszínek projektszereplői jól elkülöníthetőek legyenek egymástól.
66. Projektvezető lehet megfelelő végzettség és tapasztalat esetén a jegyző, polgármester?
Az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről szóló 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 4. § (1) Az építtető által bevont vagy megbízott projektvezetőnek felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi területen szerzett végzettséggel és beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlattal kell rendelkeznie. Amennyiben a jegyző, polgármester stb. ezen kritériumoknak megfelel abban az esetben elláthatja a projektvezetői feladatokat, azzal, hogy mind a közszolgálati tisztviselői jogviszonyból eredő, mind az Állami építési beruházási törvény 24.§-ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokkal összhangban végezhető a projektvezetői tevékenység.
67. Ha (egy speciális jogi formában) konzorciumi megállapodás keretében konzorciumi tagként látja el a projektmenedzsmenti feladatokat a vármegyei önkormányzat vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság és az építtető/konzorciumvezető a települési Önkormányzat, akkor lehet a projektvezető a konzorciumi tagként részt vevő vármegyei önkormányzattal vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy?A projektvezetői feladatokat elláthatja a vármegyei önkormányzattal vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, ha az építtető kedvezményezett települési önkormányzat (vállalkozói, megbízási) szerződéses formában vonta be a megjelölt szervezetet a projektbe?
Amennyiben a konzorciumi partner is építtetőnek minősül, megfelelő, ha a konzorciumi megállapodás alapján valamely konzorciumi tag munkavállalója, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, természetes személye látja el a projektmenedzseri/projektvezetői feladatokat. Ennek tényét a Projektalapító dokumentumban (PAD) szükséges rögzíteni. Amennyiben a vármegyei önkormányzat vagy a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság külön szerződés alapján építtetőként bevonásra kerül a beruházásba, a projektvezetői feladatokat - amennyiben a szerződés feladatként tartalmazza - elláthatja az építtetőként bevont szervezet munkavállalója, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személye. Ennek tényét a Projektalapító dokumentumban (PAD) szükséges rögzíteni.
68. A projekt szereplők költségei a beruházáshoz kapcsolódó költségek, így azok elszámolhatók, az adott pl. TOP_Plusz Pályázati Felhívás rendelkezik a projektmegvalósítás során elszámolható költségek köréről és az elszámolhatóság feltételeiről.
Az állami beruházási törvény 15. § (1) bekezdése alapján a projektszervezet tagjai az ebből eredő feladataikat külön díjazás nélkül látják el, azonban ebbe nem értendő bele a projekt megvalósítása során a tervező, tervellenőr, költségszakértő, műszaki ellenőr szerződés szerinti feladatai (pl: a tervező a projektszervezetben nem számolhat fel külön költséget egy kooperációs egyeztetésért, vagy hatósági ellenőrzés során a közreműködésért).
69. Mi a pontos definíciója a beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlatnak? Ide sorolható-e az ERFA-s uniós projektek megvalósításában szerzett (uniós projektek vonatkozásában értelmezett) projektmenedzseri gyakorlat?
A beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlat alapvetően az építési beruházásokhoz kapcsolódó azt a szakmai tapasztalatot jelenti, amelyben előfordult nem kizárólagosan műszaki tervezés, építési tevékenység, projektek irányításával menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátása. A gyakorlat igazolása történhet bármely módon, amely alkalmas az adott tevékenység gyakorlása során szerzett legalább egy éves tapasztalat alátámasztására (például: korábbi referencia, illetve munkáltatói igazolás vagy a projektalapító dokumentumban rögzített megfelelő szakmai tapasztalat). Az igazolás a projekt alapító dokumentumhoz csatolható. Amennyiben az előzőeknek megfelel az ERFA-s uniós projektek megvalósításában szerzett projektmenedzseri gyakorlat, akkor igen.
70. Amennyiben a projekt konzorciumi tagok (települési önkormányzati és állami tulajdonú cégek és egyéb szervezetek) bevonásával valósul meg, és több konzorciumi tagnál is felmerül önálló építési beruházás, akkor több önálló építtető lesz a projektben. A projektalapító dokumentumban van-e lehetőség több építtető megjelölésére, vagyis a projektszervezetet több építtető hozhat-e létre?
Lehetséges, hogy több építtető is legyen olyan beruházásoknál, amelyek több projekthelyszínt is érintenek, illetve a támogatási jogviszony alapján több kedvezményezett is lehetséges, akik az egyes építési beruházások esetén önálló építtetőként járhatnak el. Ebben az esetben, a Projekt Alapító Dokumentumban ezt szükséges feltüntetni.
71. A szerződésminta alkalmazása során, amennyiben módosításokat eszközölünk a kiadott mintában (pl. 5%-os előleg érvényesítése nem szálmánként történik, hanem egyben pl. a 80%-os számlánál, vagy alanyi mentes önkormányzatnál módosítjuk az egyenes áfára vonatkozó rendelkezést), ahhoz minden esetben mentességi kérelem benyújtása szükséges? Milyen módosítások esetében írhatja át a kiadott szerződésmintát a projektszervezet mentességi kérelem nélkül?
A szerződéstervezeteket, szerződéseket az állami építési beruházások esetében az ÉKM által közzétett szerződésminta alapján kell összeállítani, a projekt sajátosságainak megfelelő kiegészítésekkel, pontosításokkal. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a szerződésminta tartalma nem szűkíthető, az abban rögzített szerződéses rendelkezések tovább részletezhetők, bővíthetők, de nem hagyhatók el. A szerződésminta és a kapcsolódó segédletek elérhetősége: https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/szerzodesmintak. A szerződésminták alkalmazásának kötelezettsége, illetve a szerződésminta tartalmi elemeire vonatkozó mentesítést vagy kedvezményt a miniszter adhat az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti mentesítés, valamint kedvezmény adásának részletes szabályairól 148/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően.
Projektszereplőket és a projektszervezetet érintő kérdések-válaszok
72. Amennyiben a beruházás becsült értéke nem éri el a Kbt. 115. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt és a beruházás az előírt feltételeket teljesíti, a hivatkozott rendelkezés automatikusan mentesíti az építtetőt a tervellenőr és a költségszakértő bevonása alól, vagy minden esetben szükséges mentességi kérelmet benyújtani a beruhazas.gov.hu-n?
Az Állami építési beruházási törvény 17.§ (1) bekezdés d)-e) pontjai alapján a Kbt. rendelkezéseire figyelemmel az építtető - egyebek mellett - tervellenőrt és költségszakértőt jelöl ki vagy bíz meg. Az Állami építési beruházási törvény 21. §. (2) bekezdése alapján az állami építési beruházás építtetője a projektszervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról. Az Állami építési beruházási törvény 17. § (3) bekezdése alapján az állami építési beruházás költségszakértője az Állami építési beruházási törvény eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szervvel vagy 100%-os állami tulajdonú gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lehet.
Az Állami építési beruházási törvény 17. § (4) bekezdése alapján dönthet úgy az építtető a lebonyolítót és vagy a költségszakértőt polgári jogi jogviszony keretében veszi igénybe, ebben az esetben is szükséges a Kbt. rendelkezéseinek betartása, továbbá szükséges még megvizsgálni 25/2024. (VIII.8.) ÉKM rendelet vonatkozó rendelkezéseit is. Az Állami építési beruházási törvény 19.§ (3) bekezdése alapján a tervező felel a tervezői költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségért és pontosságáért, amely alól sem a tervellenőr, sem az építtető vagy a nevében eljáró közreműködők elfogadó nyilatkozata nem mentesíti. A 19.§ (4) bekezdése szerint amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértő nem kerül bevonásra, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért is. Válasz a kérdésre: Tervellenőr és költségszakértő hiányában is, a tervezőt terheli a végső felelősség. Mivel az Állami építési beruházási törvény hatálya kiterjed a Kbt. 15.§ (1) b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásokra és azok előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre (Állami építési beruházási törvény .3.§ (1) bekezdés), a törvény rendelkezései alóli mentesítés nem automatikus, csak kérelemre adható, az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti mentesítés, valamint kedvezmény adásának részletes szabályairól szóló 148/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján.
73. "a.) Amennyiben az ÉKM nem lép be konzorciumi tagként, akkor a pályázó önkormányzatnak szükséges és kötelező alkalmaznia munkaviszonyban projektvezetőt? Jól értjük, hogy nem kötelező munkavállalónak lennie, hanem megbízási szerződés keretében is foglalkoztatható?
b.) Ennek a többletforrás költségét milyen forrásból fogja tudni finanszírozni a pályázó önkormányzat?
c) A 256/2021. Korm. rendelet a vármegyei önkormányzatok, annak hivatalai és 100%-os tulajdonú gazdasági társaságai számára TOP_Plusz esetében projektmenedzsmenti feladatok ellátását írja elő, melyet hivatkozott szervezetek konzorciumi tagként látnak el azon projektek esetében, ahol települési önkormányzat az építtető. Ha az építtetőnek nincs munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében projektvezető szakembere, akkor a TOP_Plusz projektek esetében megfelelhet az építtető a szóban forgó rendelkezésnek oly módon is, hogy a hivatkozott szakértelmet egy másik konzorciumi tag biztosítja munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl: megbízási szerződés) keretében?
a) Igen helyes az értelmezés, a projektvezető lehet az építtető munkavállalója vagy lehetséges megbízási szerződéses jogviszonyban is ellátni a feladatot.
b)-c) A TOP_Plusz Pályázati Felhívás rendelkezik a projektmegvalósítás során elszámolható költségek köréről és az elszámolhatóság feltételeiről. Az Állami építési beruházási törvény 15. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségnek (projektszervezet létrehozása) az építtető oly módon is eleget tehet, hogy a projekt megvalósításába bevont konzorciumi partnere (amennyiben erre a TOP_Plusz Pályázati felhívás lehetőséget enged) biztosítja a projektszervezetet és az építtető által kijelölt projektvezetőt (Állami építési beruházási törvény 16. § (1) bekezdés). E körben hangsúlyozzuk, hogy az egyes projekttevékenységekhez kapcsolódó elszámolható költségek körét és feltételeit a TOP_Plusz pályázati felhívás határozz meg, amelyekre a projekt megvalósítása végig figyelemmel kell lenni.
74. Lejárt tervezői szerződések esetében a szerződés már nem módosítható (korábbi ciklus keretében kerültek beszerzésre a tervezők és az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt elkészültek az engedélyes és kiviteli tervek, azonban a szerződések a tervezői művezetésre nem terjedtek ki). Ez esetben is szükséges tervezői művezetést igénybe venni?
A tervezői művezetés biztosítása szükséges a beruházás megvalósítása során (az Állami építési beruházási törvény. 19.§ (1) bekezdése), amelyet szükség szerint új beszerzési eljárással szükséges teljesíteni.
75. Egy adott építési beruházás esetében egy tervellenőr bevonása szükséges, vagy szakáganként kell tervellenőrt alkalmazni?
Az Állami építési beruházási törvény 21. § (2) bekezdése alapján az állami építési beruházás építtetője a projektszervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról és a projektalapító dokumentumban rögzíti, hogy a tervellenőr megbízása az állami építési beruházás egészére vagy kizárólag meghatározott létesítményekre, szakágakra terjedjen ki.
76. A projektszervezetet ki hozza létre, amennyiben a Minisztérium sem építtető, sem pedig konzorciumi partnerként nem kíván részt venni az adott állami építési beruházásban?
Az Állami építési beruházási törvény 15. § (1) alapján a projektszervezetet minden esetben az építtető hozza létre.
77. Amennyiben egy európai uniós finanszírozású Támogatási Szerződésbe belép építtetőként az ÉKM, akkor változik-e a projekt beruházásra fordítható összköltsége a le nem vonható általános forgalmi adó finanszírozási igény miatt?
Tekintettel arra, hogy ÉKM nem jogosult általános forgalmi adó levonására, így a Támogatási Szerződésben az általa megvalósított építési tevékenység bruttó finanszírozású költségsorrá válik. Az ÉKM építtetőként történő belépésével az uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a projekt Európai Unió felé el nem számolható le nem vonható általános forgalmi adó tartalmát a központi költségvetés finanszírozza, ezért a beruházásra fordítható nettó költség összege nem változik.
78. Jól értelmezzük, hogy amennyiben úgy dönt az építtető, hogy nem kíván alkalmazni tervellenőrt, akkor is szükséges véleményeztetni és a megrendelői minőségbiztosítást elvégezni, ha a projekt eléri az uniós közbeszerzési értékhatárt? Ebben az esetben is olyan munkavállaló szükséges, aki rendelkezik a tervellenőrnek az ellenőrzött terv elkészítéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal vagy elég ha építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkezik? Mely 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaságról van itt szó?
Igen, a megrendelői minőségbiztosítás az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű állami építési beruházások esetén kötelező. A tervellenőrt helyettesítő munkavállaló szakmai képesítése esetében az Állami építési beruházási törvény 5.§ (1) bekezdésének 17. pontjában rögzítettek az irányadók. Az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről szóló 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 54. § -a alapján a miniszter az állami építési beruházások minőségbiztosításával összefüggésben az Állami építési beruházási törvény 53. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 53. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatait az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján látja el.
79. Amennyiben a Minisztérium sem építtetőként, sem konzorciumi tagként nem lép be az állami építési beruházásba, akkor az Önkormányzat döntési jogkörébe tartozik, hogy a tervellenőr megbízása az állami építési beruházás egészére vagy kizárólag meghatározott létesítményekre, szakágakra terjedjen ki? Amennyiben igen, akkor ezen döntés későbbiekben vizsgálatra és szankcióra kerülhet-e?
Az Állami építési beruházási törvény 21. § (2) bekezdése alapján az állami építési beruházás építtetője a szervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról és a projektalapító dokumentumban rögzíti, hogy a tervellenőr megbízása az állami építési beruházás egészére vagy kizárólag meghatározott létesítményekre, szakágakra terjedjen ki. Sajátos építményfajtákat érintő állami építési beruházás esetében (Ábtv. 21. § (7)) a tervellenőri feladatokat az Állami építési beruházási törvény 21. § (8) bekezdése alapján a projektszervezet más tagja is elláthatja. Amennyiben egy osztály/iroda veszi át a tervezőtől a terveket és látja el a tervellenőri feladatokat, úgy az osztály/ iroda felelős a tervek teljességéért, szabályszerűségéért. Az építtető felelősséggel tartozik a tervellenőr megbízásával kapcsolatos döntéseinek jogszerűségét illetően. A döntés későbbi vizsgálatára kerülhet sor, ha a tervellenőr megbízásának kiterjedésével kapcsolatban jogszabályi előírásokat sértenek, vagy ha a döntés nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
80. Jól értelmezzük, hogy az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába nem kötelező költségszakértő bevonása?
A költségszakértési feladatokat szükséges ellátni az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során. A beruházási törvény 19. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértő nem kerül bevonásra, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért, tehát a tervező költségszakértői feladatokat is elláthat.
81. Jól értelmezzük, hogy a költségszakértő feladatokat bárki eláthatja ha az építtető munkavállalója, vagy az építtetővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és legalább egyéves, megfelelő szakmai tapasztalattal gyakorlattal és ismerettel rendelkezik? Az Önkormányzat dolgozója elláthatja ezt a szerepkört?
Az ÉKM rendelet 4. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a költségszakértőnek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal vagy legalább egyéves, megfelelő szakmai tapasztalattal, gyakorlattal és ismerettel kell rendelkeznie. Az ÉKM rendelet 4. § (4) bekezdése alapján amennyiben a költségszakértő az építtető munkavállalója, vagy az építtetővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy is lehet. Ez alapján az Önkormányzat építtető munkavállalója is elláthatja a költségszakértői feladatokat.
82. Jelenleg milyen jogosultsággal rendelkező szakértők bízhatók meg költségszakértőnek, tervellenőrnek, vagy lebonyolítónak?
Az állami építési beruházásokban részt vevők szakmai továbbképzésének formáiról és feltételeiről szóló 26/2025. (VIII.21.) ÉKM rendelet határozza meg az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) hatálya alá tartozó állami építési beruházások előkészítésébe és megvalósításába bevont beruházás-lebonyolítók, valamint költségszakértők szakmai továbbképzésének formáit, feltételeit.
A szakmagyakorlás szabályait, feltételeit továbbra is az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Szakgyr.) szabályozza, mely a 15/B – 15/E. §-ok határozzák meg a szakmagyakorlás követelményeit.
A Szakgyr. 2027. január 01-én hatályba lépő 15/E. § módosítása, valamint a Szakgyr. 57. § alapján az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházásban az a szakmagyakorló vehet részt beruházás-lebonyolítóként/költségszakértőként, aki rendelkezik a Szakgyr. 1. melléklet IV. Szakma alcímben foglalt táblázat 38. sora szerinti szakmajogosultsággal (SZB) és az adott szakterületnek (beruházás-lebonyolító; költségszakértő) megfelelő képzés elvégzését igazoló tanúsítvánnyal. A rendelkezés azon állami építési beruházások esetén kell alkalmazni, melyeknek támogatási okirata vagy támogatói szerződése 2027. január 01-jét követően lép hatályba.
A Szakgyr. fenti szakaszainak hatálybalépésig (2027. január 01.) építtető saját hatáskörben, saját felelősségére dönt a kiválasztásra kerülő beruházás-lebonyolító, valamint a költségszakértő szakmai felkészültségét illetően.
Javasoljuk, hogy az elvárt szakmai kompetencia biztosítása érdekében olyan szakmagyakorló kerüljön megbízásra, felkérésre aki rendelkezik legalább a Szakgyr. 1. melléklet IV. Szakma alcímben foglalt táblázat 38. sora szerinti szakmajogosultsággal (SZB) és/vagy beruházás-lebonyolítói, illetve költségszakértői továbbképzésen részt vett, azt hitelt érdemlően igazolni tudja.
83. Az önkormányzatok hova fordulhatnak támogatási kérelemmel a jogszabályban rögzített szakértők bevonása okán felmerülő költségek finanszírozására (pl. lebonyolító és költségszakértő)?
Az Ábtv. 17. § (1) bekezdése alapján az építtető
jelöl ki vagy bíz meg.
A nevezett szakemberek közül a lebonyolító és a költségszakértő költségvetési szervvel vagy 100%-os állami tulajdonú gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lehet. A építtetői minőségbiztosítási kötelezettséggel összefüggésben, a tervellenőr tervfelülvizsgálati kötelezettsége alól mentesség kérhető a 148/2024. (VI.28.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján. A 15. § (2) bekezdése szerinti projektszervezet tagjai az ebből eredő feladataikat külön díjazás nélkül látják el. A projektszervezet fentiek szerint nem nevesített többi tagja (ahogyan, az Ábtv. hatályba lépése előtt is) elengedhetetlen egy építési beruházás megvalósításához, amellyel járó költségek kalkulálása a TOP_Plusz felhívások során benyújtott támogatási kérelmek összeállításakor nem kerülhető el. Jelenleg a kamaránál nyilvántartott beruházás-lebonyolítók, valamint a beruházás-lebonyolítói tanúsítvánnyal/oklevéllel rendelkező szakmagyakorlók végezhetnek beruházás-lebonyolítói tevékenységet. A tervellenőr alkalmazása az Ábtv. előírásainak megfelelően az építtető döntése. A költségszakértői feladatokat az Ábtv. előírásainak megfelelően a tervező is elláthatja. Továbbá, az Ábtv. 17.§ (3) bekezdése alapján költségszakértő kijelölésére is van lehetőség.
84. A tervezői művezetés költsége a projektek jelentős többségének a költségvetésébe nem került betervezésre. E projektek esetében a tervezői művezetés költségét a Kedvezményezetteknek önerőből szükséges finanszírozniuk?
Tervezői művezetés biztosítása szükséges az állami építési beruházások esetében. Ha a tervezői szerződés már nem teszi lehetővé, abban az esetben a kivitelező feladatát is képezheti a művezetés, melyet a vállalkozási szerződésben szükséges rögzíteni. A tervezői művezetést a beruházásban az építtetőnek, ha szükséges, önerőből, de biztosítani szükséges.