Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel kapcsolatos kérdések és válaszok
Válasz:
Amennyiben a tervezőkkel megkötött szerződés közbeszerzési eljáráson alapult, akkor a törvény 61.§ (4) bekezdése szerint a 2023. december 31-ig a Kbt. 3. § 23. pontja szerint megkezdettnek minősülő, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra a 9. alcímet (kormányzati döntéshozatal rend) és a 38. §-t ((BIM) ) nem kell alkalmazni, továbbá a 62.§ (3) bekezdés szerint a keretprogram elfogadását megelőzően az európai uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházás megindításáról a Kormány egyedi határozatában dönt.
Válasz:
A minisztérium álláspontja szerint a keretmegállapodások megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került sor, az azok alapján lefolytatott egyedi lehívások tekintetében nem kell a törvényt alkalmazni.
Válasz:
A támogatási szerződés megkötése az irányadó. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat”.
2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad.
Válasz:
A Kbt 197/D. (3) szerint „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését.”
Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése határozza meg azon jogalapokat, amelyek alapján a Közbeszerzési Hatóság a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére került felelős akkreditált szaktanácsadókat törli az ÁKSZ névjegyzékből. A 197/D. § (4) bekezdésének a) alapján a Hatóság abban az esetben törli a FAKSZ-ot az ÁKSZ névjegyzékből, amennyiben „a) a (3) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik”. Erre az esetre vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz kifejezetten a Kbt. olyan rendelkezdést, amely alapján a FAKSZ a Hatóság által FAKSZ nyilvántartásból is törlésre kerül, ezért amennyiben a FAKSZ a jogszabály által előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kizárólag az ÁKSZ névjegyzékből kerül törlésre, a FAKSZ névjegyzékről nem.
Válasz:
Aki tevékenységét a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja folytatni, annak kettős kötelezettsége áll fenn. Egyrészt nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja tevékenysége ÁKSZ-ként történő végzését, ÉS emellett igazolnia kell foglalkoztatási jogviszonya fennállását a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezettel. Az ÁKSZ-ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le, mely szerint a Közbeszerzési Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a névjegyzékből, ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó „a (3) bekezdés szerinti határidőben nem igazolja a Közbeszerzési Hatóság felé az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállását a munkáltató adatainak megadásával.” Előzőket alátámasztja az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áksz. rendelet) 23. § (7) bekezdése is.
Válasz:
A Kbt. 197/E. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=432dd74e-e8fd-416c-8a0e-e3b82748f4e9 .
Ezen az oldalon az ügyfélkapuba történő belépés, majd az ügyintézés indítását követően a kérelem benyújtásának indoka legördülő menüsorból történő kiválasztással indítható a nyilatkozattétel. Az űrlap értelemszerű kitöltése során a 4. számú melléklet részeként van lehetőség csatolt fájlként a nyilatkozat és a munkáltatói jogviszony fennállását alátámasztó munkáltatói igazolás feltöltésére.
Válasz:
Igen, a kötelezettség e két dokumentum benyújtása tekintetében áll fenn. Az ÁKSZ- ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le.
Előzőeket alátámasztja az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése is.
Válasz:
Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Közbeszerzési Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozatot a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.
Válasz:
Nem. Amennyiben a FAKSZ nem tudja a Kbt. és az Áksz. rendelet szerint előírt foglalkoztatói jogviszony fennállását igazoló dokumentumot a Hatóságnak megküldeni, a Hatóság a FAKSZ-ot a Kbt. 194/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli az ÁKSZ nyilvántartásból, de tekintettel arra, hogy erre vonatkozó kifejezett rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, a FAKSZ névjegyzékből nem törli. FAKSZ névjegyzékbe történt bejegyzésének hatálya 2026. június 30-ig tart [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Válasz:
Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozattételt a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.
Válasz:
A Hatóság mindkét esetben ugyanúgy jár el, azaz a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli a tanácsadót az ÁKSZ névjegyzékből. A második esetben e döntését alátámasztja a Kbt. 3. § 2.a pontjában meghatározott, az állami közbeszerzési szaktanácsadó tekintetében alkalmazandó definíció, melyben meghatározott ajánlatkérői körből a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kifejezetten kivételre került, azonban a fenti definíciót a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 282. § (1) bekezdése 2024. október 1-jei hatállyal módosítja, így a 7.2.) pontban jelzett probléma megoldásra kerül.
Válasz:
Igen.
A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli, a FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Válasz:
Igen, az Áksz. rendelet 23.§ (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.
A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli. Az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését… a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.”
Az Áksz. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján ebben az esetben a bejegyzés hatálya a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján korábban megszerzett jogosultság hatályának időtartamával megegyező ideig áll fenn.
Válasz:
Igen. Amennyiben a FAKSZ a megfelelő foglalkoztatási jogviszony fennállását nem tudja igazolni, a Hatóság a Kbt. 197/D.§ (4) bekezdésének c) pontja alapján törli őt az ÁKSZ névjegyzékből. A FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].
Válasz:
Nem. Az Áksz. rendelet korábban is hivatkozott 23. § (7) bekezdése alapján azt a tanácsadót, aki az ÁKSZ névjegyzékbe felvételre kerül, a Hatóság törli a FAKSZ nyilvántartásból. Az Áksz. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján 2023. november 8-át követően „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel iránt…”, ezért amennyiben a FAKSZ a FAKSZ névjegyzékből egyszer törlésre kerül, oda a továbbiakban nem kerülhet vissza.
Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.
Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony alatt a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 2. § (1) bekezdés h) pontjában nevesített jogviszony értendő.
Válasz:
A Kbt. 197/D. (4) bekezdésének c) pontja alapján egyértelműen már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt szükséges igazolni.
Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.
Válasz:
Igen, amennyiben a hatósági eljárás megindul, a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum megküldésére.
A fenti jogszabályi előírás nem kizárólag a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói megnevezés használatára jogosítja a tanácsadót, hanem a FAKSZ tevékenységére a Beruházási törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályos Kbt., valamint a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet rendelkezései is alkalmazandó a már elindított eljárások lebonyolításának teljes ideje alatt, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig (illetve az eljárás kapcsán esetlegesen indított jogorvoslati eljárás érdemi lezárásáig).
Válasz:
A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben azt megelőzően is bevonásra került, tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Mindazonáltal a jogorvoslati eljárások esetében a Kbt. 145. § (7) bekezdésének 2023. november 8-án hatályos rendelkezése egyértelműen fogalmaz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet tekintetében, azaz: „A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.” Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság előtti eljárásban kizárólag azon tanácsadók járhatnak el, akik az EKR-ben az átmeneti időszakban ÁKSZ/FAKSZ-ként, ezt követően ÁKSZ-ként szerepelnek a közhiteles névjegyzékben.
Válasz:
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el.
Válasz:
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el. Tájékoztatjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért javasoljuk, hogy forduljanak az EKR-t üzemeltető, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársághoz, illetve technikai kérdések esetében az Új Világ Nonprofit Kft.-hez.
Válasz:
A törvény hatálybalépése előtt támogatási szerződéssel rendelkező önkormányzat a részére, mint kedvezményezett részére szóló költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrásra vonatkozó, korábban hatályba lépett támogatási szerződéssel rendelkező beruházások esetében a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni (61. § (3) bekezdés).
Első megállapítás: Ha az egy építményhez kapcsolódó építési beruházás egy közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, továbbá az építmény fedezetét több támogatási szerződés biztosítja, és ezen támogatási szerződések egy része 2023. november 8. előtt már aláírásra került, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás nem tartozik a Beruházási Kerettörvény hatálya alá.
Második megállapítás: Amennyiben a közbeszerzés tárgyát olyan építési beruházás képezi, mely több műszakilag osztható projektelemből áll, azon projektelemek nem tartoznak a Beruházási Kerettörvény hatálya alá, amely projektelemekre a 2023. november 8. előtt rendelkezésre álló fedezet vonatkozik.
Harmadik megállapítás: Ha egy adott építési beruházás esetében csak a tervezésre áll rendelkezésre a fedezet 2023. november 8. előtt megkötött támogatási szerződés alapján, a tervezés nem tartozik a Beruházási Kerettörvény hatálya alá, a kivitelezés viszont igen, amennyiben a támogatási szerződés 2023. november 8. utáni.
Válasz:
A 2023. dec. 31-ig megkezdett (feladott közbeszerzési felhívás) EU-s finanszírozású állami építési beruházásoknál (61.§ (4) bekezdés) a törvény 9. alcímét (állami előkészítés rendje) és a 38. §-t (BIM alkalmazása) nem kell alkalmazni. Az előkészítést a törvény 7.§ (2) bekezdése határozza meg. A beruházás megkezdésének meghatározása tekintetében a törvény a Kbt. 3.§ 23. pontjára hivatkozik (feladott hirdetmény). Ennek hiányában a beruházás nem minősül megkezdettnek.
Válasz:
Igen, van rá lehetőség.
Európai Uniós finanszírozású beruházások esetében egyedi Korm. határozat alapján lehet a beruházást megindítani a keretprogram elfogadása előtt, támogatási szerződés hiányában is. (62.§ (3) bekezdés)
Általános szabályként a minisztérium a támogatási szerződés hatálybalépése előtt is nyilatkozhat arról, hogy kíván-e építtetőként eljárni az adott beruházásban, azonban ez a szabály nem mentesíti a beruházás előkészítésére vonatkozó szabályok betartása alól az önkormányzatot.
Egyéb esetben meg kell várni a támogatási szerződés hatálybalépését követően a minisztérium nyilatkozatát a 16.§ (5) bekezdés szerint.
Válasz:
Ezt a törvény nem szabályozza. Álláspontunk szerint a megkezdett beruházás hatékony, költségkímélő megvalósítása indokolja, hogy a támogatási szerződés megkötésének időpontja legyen irányadó. A minisztérium vagy a kormány erre vonatkozó állásfoglalása, határozata a módosítás tartalmának függvénye.
A támogatási szerződés megkötése az irányadó.
Válasz:
Az építtetői jogok gyakorlásának kérdése független attól, hogy a törvény szabályai alkalmazandók.
A Beruházási Kerettörvény rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni.
Válasz:
Igen, az állami építési beruházás definíciójából következően a törvény alkalmazandó a Kbt. szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházásokra, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg. (5.§ (1) bekezdés).
A Beruházási Kerettörvény 4. § (1) bekezdés l) pontja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint értelmezendő. Ez a kapcsolódó végrehajtási rendelet alapján egyértelmű lesz. A Beruházási Kerettörvény hatálya kiterjed mind az önkormányzati intézményekre, mind az önkormányzati gazdasági társaságokra.
Válasz:
Igen. A minisztérium csak kedvezményezetti oldalon lép be.
Válasz:
Nincs akadálya.
A támogatás kedvezményezettjével in-house viszonyban lévő szervezet nyújthat szolgáltatást a projektben. Amennyiben a Minisztérium konzorciumi partnerként belép egy támogatási jogviszonyba, akkor a támogatási szerződés fogja meghatározni az adott projektben releváns tevékenységek, szolgáltatások körét és azt, hogy azokat ki fogja végezni.
Válasz:
Ha a Minisztérium konzorciumi partner lesz és építtető, az építtető Minisztérium az Önkormányzat által kötött in-house szerződésbe nem léphet be az Önkormányzat jogutódjaként úgy, hogy a szerződés továbbra is megfeleljen a Kbt.-ben rögzített, in-house viszonyra vonatkozó kivételi kör (Kbt. 9. § h) pont) rendelkezéseinek, mert az építtető Minisztériummal szemben már nem állnak fenn a kivételi kör törvényi feltételei, azok csak az Önkormányzat tekintetében teljesülnek. Ugyanakkor a Minisztérium megállapodhat az Önkormányzattal abban, hogy azt a tevékenységet, amire az Önkormányzat in-house szerződést kötött, az Önkormányzat végzi.
Válasz:
Nincs akadálya. Az önerőből vagy a feltételesen indított beszerzéseket a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozó központi költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás iránti igény benyújtásáig úgy kell tekinteni, hogy ezen eljárásoknál nem használnak fel a Beruházási Kerettörvény hatálya szempontjából releváns forrásokat. Emiatt az indítás előtt nem szükséges a Beruházási Kerettörvény által előírt előzetes miniszteri nyilatkoztatás, és a beszerzésnek nem kell szerepelni az állami építési beruházási keretprogramban sem. Ugyanakkor ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások a Beruházási Kerettörvény rendelkezéseinek megfelelően indultak meg. Ebben az esetben a Beruházási Kerettörvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás megindítását megelőző szakaszban a produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].
Folyamatban van a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozó támogatás odaítélési szempontjainak kidolgozása, végrehajtási rendeletben kell rendelkezni erről.
Válasz:
A Beruházási Kerettörvény 32. § (2) bekezdése, és 7. § (2) bekezdés ba) pontja alapján egyértelmű, hogy a keretprogram elfogadását követően kerül kiírásra a tervező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, így a 62. § (3) bekezdése értelemszerűen arra is vonatkozik, nincs kivételi körként nevesítve. Továbbá, az a tény, hogy hazai vagy uniós forrás felhasználásával valósul-e meg a projekt ebből a szempontból nem releváns, mivel mindkettő állami építési beruházásának minősül a 5. § (1) bekezdés 1. pontja alapján.
Válasz:
Tekintettel arra, hogy a kiviteli tervek egy magasabb előkészítettségi szintet jelentenek, mint az építési engedély alapjául szolgáló engedélyes tervek, a Minisztérium álláspontja az, hogy a végleges kiviteli tervek esetében nem kell a beruházási törvény szerinti előkészítési dokumentációt elkészíteni.
A 33. kérdésre adott válasz alapján, ha a végleges kiviteli terveket a Beruházási Kerettörvény hatályba lépése előtt megrendelték, és a finanszírozás önerőből történik, a terveket megrendelő ajánlatkérőnek – a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó későbbi forrásigénylés benyújtásáig – nincs további teendője. Az utólagos elszámolhatóságnak már feltétele a Beruházási Kerettörvénynek való megfelelés. A vonatkozó gyakorlat kialakítása és a kapcsolódó esetkörök megállapítása még folyamatban van, egyedi döntések meghozatalára lesz szükség a Beruházási Kerettörvény hatályba lépése előtt már megkezdett projekttevékenységek vonatkozásában.
A nem építési engedélyköteles tervekre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, azonban „argumentum a maiore ad minus”- elve (a többről a kevesebbre következtetés elve) alapján, ha a kiviteli terv a hatályos szabályozásoknak megfelelően elkészült, akkor az azt megelőző fázis is teljesítettnek tekintendő, azaz az építési engedély is megadottnak tekintendő.
Válasz:
A törvénytől eltérő előkészítési tevékenység elszámolhatósága nem biztosított, kivéve, ha a beruházás nem minősül állami építési beruházásnak (ami a beruházás támogatási intenzitás mértékétől függ).
Lásd a 33. és a 35. kérdésekre adott válaszokat. A beszerzések előkészítésének az időpontja nem, kizárólag a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás indítása vagy a támogatási szerződés hatályba lépésének időpontja a releváns. Ugyanakkor itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások a Beruházási Kerettörvény rendelkezéseinek megfelelők. Ebben az esetben a Beruházási Kerettörvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].
Válasz:
A tervpályázati eljárás az állami építési beruházás előkészítési szakaszán belül a Beruházási Kerettörvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második ütemhez tartozik. Ennek az ütemnek a részét képezi minden olyan tevékenység, ami közvetlenül a kivitelezéshez kapcsolódik.
Válasz:
A törvény a tervpályázat kiírását a minisztérium feladatául szabja. Ez nem jelenti az önkormányzat kizárását a tervpályázat után sem a tervezői szolgáltatások beszerzésére, sem a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban abból, hogy ajánlatkérőként járjon el.
Az építtetői jogok gyakorlását illetően a 15.§ (1) bekezdés szerint a miniszter a projektalapító dokumentumban határoz annak személyéről. Semmi nem zárja ki a projektalapító dokumentum menet közbeni módosítását sem. Ha az építtető a minisztérium, a felek kötelezettségeit a konzorciumi megállapodás tartalmazza, ami az építtetői jogok gyakorlására vonatkozóan is tartalmazhat speciális rendelkezéseket. Ennek gyakorlata a törvény alkalmazása során alakul majd ki.
A Beruházási Kerettörvény 4. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség a Beruházási Kerettörvény 35. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéstől történő eltérésre. A Kbt. 98. § (5) bekezdése alapján a tervpályázatra épülő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő személye nem változhat.
Válasz:
Nincs automatizmus, az egyes projekteket a szakminisztériumokon keresztül kell jelölni.
Ezzel a szándékkal projektenként szükséges megkeresni az érintett szakminisztert. A megkeresésnek nincs formai követelménye. A Beruházási Kerettörvény 62.§ (1) és (3) bekezdései nem adnak felmentést az uniós forrásból megvalósuló projektek vonatkozásában 2024. június 30-ig a keretprogramba való bekerülés alól, csak amennyiben erről egyedi kormányhatározat van. 2024. június 30. után az uniós forrásból finanszírozott projekteknek is be kell kerülni a keretprogramba, addig viszont ennek hiánya nem akadálya a folyamatoknak.
Válasz:
Igen, a 27.§ (1) bekezdés b) pontja szerint már a beruházási koncepció során ismertetni kell az építési beruházásokat és azok ütemezését.
Válasz:
A Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzi a Beruházási Kerettörvénynek való megfelelőséget, a hirdetményellenőrzési folyamat során ezzel kapcsolatban csupán figyelemfelhívást fog küldeni.
A Beruházási Kerettörvény ellenőrzésre gyakorolt hatásáról a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megjelenését követően lehet nyilatkozni. A végrehajtási rendeletek értékelési szempontokra és alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései relevánsak lesznek az ellenőrzés szempontjából.
Támogatás a keretprogramban szereplő beruházások részére adható. A támogatott beruházások listája nyilvános információ.
Válasz:
Igen.
A Beruházási Kerettörvény 26. § (1) bekezdése értelmében az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje képezi az állami építési beruházások előkészítési szakaszának első ütemét (a továbbiakban: „pre előkészítési szakasz”). A „pre előkészítési szakaszban” a szakminiszter a tárca saját erőforrásának igénybevétele mellett készíti el az előkészítési dokumentációt a Beruházási Kerettörvény 28. § (1) bekezdése alapján. Ha ez nem megvalósítható, a szakminiszter a Minisztériumhoz fordul. Ebben az esetben a Minisztérium vagy maga látja el a feladatot, vagy javasolja külső erőforrás beszerzését az előkészítési dokumentáció elkészítéséhez.
Válasz:
A több ajánlatkérő beszerzései által megvalósuló és/vagy több projektből finanszírozott, de egységes végeredményt (azaz műszaki-gazdasági-funkcionális egységet) szolgáló egységes beszerzési igény becsült értékét sem ajánlatkérőnként, sem projektenként nem lehet részekre bontani. Erre figyelemmel kell majd vizsgálni a projekt konzorciumi partnereinek a beszerzéseit.
Válasz:
Az Áksz. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján „A Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő a Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti esetekben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót is igénybe vehet, ha a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése.”
A Kbt. 197/E. (2) bekezdésével összefügésben álláspontunk szerint a Kbt. 111. § h) pontjának 2023. november 7-ig hatályos rendelkezése nem értelmezhető. A jogalkotó csupán a tekintetben utal vissza a Kbt. 2023. november 7-ig hatályos rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben a FAKSZ-ok ebbéli minőségükben történő eljárásokhoz teremti meg a jogalapot. Amennyiben tehát a FAKSZOK beszerzése az uniós értékhatárt nem éri el 2023. november 8-át követően eléri, ebben az esetben a Kbt. 111.§ h) pontja nem alkalmazandó.
Válasz:
Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés csupán a tanácsadó FAKSZ minőségében történő eljárása tekintetében ad felhatalmazást. A jogalkotói szándék tehát nem az, hogy a FAKSZ az eljárást a 2023. november 8-a előtt hatályos Kbt. szabályai alapján folytassa le.
Válasz:
Egyik esetben sem marad meg a Döntőbizottság előtti képviseleti jog.
A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben ezen időpontot megelőzően bevonásra került, tevékenységét az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépését követően is folytathatja. Minden olyan esetben, amikor a Kbt. 27. § (3) bekezdése nem írja kötelezően elő ÁKSZ bevonását, a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából továbbra is bevonható FAKSZ. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a FAKSZ ugyanakkor csak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó tevékenységét folytathatja, amely nem terjed ki a Döntőbizottság előtti képviseleti jogra.
Válasz:
Igen, a támogatott szervezet jellegétől függetlenül, az európai uniós forrásból - a forrás mértéke az Ábtv. 5. § (1) 1. pontja alapján meghaladja a becsült érték 50%-át - támogatott, állami építési beruházás esetében a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján konzorciumi tagként be kell vonni a projektbe.
Válasz:
Két esetben lehetséges:
1./ Ábtv. 14.§ (1) bekezdés alapján, azaz ha az állami építési beruházás európai uniós forrásból valósul meg, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.
2./ Amennyiben Minisztérium, az Önkormányzattól - az Ábtv. 16. § (5) bekezdése szerint - beérkezett megkeresés alapján be kíván lépni konzorciumi tagként a beruházásba, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.