GYIK

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel kapcsolatos kérdések és válaszok

ÁKSZ-t és FAKSZ-okat érintő kérések-válaszok.

1. Az állami építési beruházási törvény 35. §-a kire vonatkozik? Ha már megkötött tervezési szerződés, akkor azt érinti az említett törvényi rendelkezés?

Amennyiben a tervezőkkel megkötött szerződés közbeszerzési eljáráson alapult, akkor a törvény 61.§ (4) bekezdése szerint a 2023. december 31-ig a Kbt. 3. § 23. pontja szerint megkezdettnek minősülő, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra a 9. alcímet (kormányzati döntéshozatal rend) és a 38. §-t ((BIM) ) nem kell alkalmazni, továbbá a 62.§ (3) bekezdés szerint a keretprogram elfogadását megelőzően az európai uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházás megindításáról a Kormány egyedi határozatában dönt.

 

2. Az állami építési beruházási törvény miként érinti a Kbt. alapján korábban megkötött keretmegállapodásokat és az azok alapján történő verseny újra nyitásokat?

A minisztérium álláspontja szerint a keretmegállapodások megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került sor, az azok alapján lefolytatott egyedi lehívások tekintetében összeghatártól függően, az Ábtv. 5.§ (3) alapján kell a törvényt alkalmazni.

 

3. A jelenlegi módosítások milyen hatással lesznek azon közbeszerzési szaktanácsadók munkájára, akik nem tudnak az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe átjelentkezni és helyi önkormányzatok megbízásából bonyolítanak le közbeszerzési eljárásokat, különös tekintettel a TOP PLUSZ keretén belül?

A támogatási szerződés megkötése az irányadó. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat. 2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad.

 

4. Azoknak a tanácsadóknak, akik a Kbt. 197/E. § rendelkezései szerint FAKSZ-ként kívánják tevékenységüket a továbbiakban folytatni, szükséges kifejezetten erről nyilatkozniuk, vagy elegendő „hallgatni?

A Kbt 197/D. (3) szerint „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése határozza meg azon jogalapokat, amelyek alapján a Közbeszerzési Hatóság a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére került felelős akkreditált szaktanácsadókat törli az ÁKSZ névjegyzékből. A 197/D. § (4) bekezdésének a) alapján a Hatóság abban az esetben törli a FAKSZ-ot az ÁKSZ névjegyzékből, amennyiben „a) a (3) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik”. Erre az esetre vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz kifejezetten a Kbt. olyan rendelkezdést, amely alapján a FAKSZ a Hatóság által FAKSZ nyilvántartásból is törlésre kerül, ezért amennyiben a FAKSZ a jogszabály által előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kizárólag az ÁKSZ névjegyzékből kerül törlésre, a FAKSZ névjegyzékről nem.

 

5. Milyen kötelezettsége van annak a szaktanácsadónak, aki a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja a tevékenységét folytatni?

Aki tevékenységét a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja folytatni, annak kettős kötelezettsége áll fenn. Egyrészt nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja tevékenysége ÁKSZ-ként történő végzését, ÉS emellett igazolnia kell foglalkoztatási jogviszonya fennállását a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezettel. Az ÁKSZ-ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le, mely szerint a Közbeszerzési Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a névjegyzékből, ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó „a (3) bekezdés szerinti határidőben nem igazolja a Közbeszerzési Hatóság felé az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállását a munkáltató adatainak megadásával.” Előzőket alátámasztja az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áksz. rendelet) 23. § (7) bekezdése is.

 

6. A Kbt. 197/E. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tanácsadóknak milyen formában kell megtenniük?

A Kbt. 197/E. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=432dd74e-e8fd-416c-8a0e-e3b82748f4e9 . Ezen az oldalon az ügyfélkapuba történő belépés, majd az ügyintézés indítását követően a kérelem benyújtásának indoka legördülő menüsorból történő kiválasztással indítható a nyilatkozattétel. Az űrlap értelemszerű kitöltése során a 4. számú melléklet részeként van lehetőség csatolt fájlként a nyilatkozat és a munkáltatói jogviszony fennállását alátámasztó munkáltatói igazolás feltöltésére.

 

7. A Kbt. 197/D. § (4) bekezdésben rögzített esetek alapján annak a tanácsadónak, aki a jövőben ÁKSZ-ként kívánja a tevékenységét folytatni, nekik kettős kötelezettségük van a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig nyilatkozni kell arról, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze és igazolni kell a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel a foglalkoztatási jogviszony fennállását?

Igen, a kötelezettség e két dokumentum benyújtása tekintetében áll fenn. Az ÁKSZ- ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le. Előzőeket alátámasztja az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése is.

 

8. Lehetséges-e először csak azt nyilatkozatot megküldeni, amelyben a tanácsadó vállalja tevékenységének ÁKSZ-ként történő végzését, majd külön megküldeni a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel való foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló igazolást?   

Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Közbeszerzési Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozatot a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.

 

9. A 7. pont szerinti kötelezettségek közül akár az egyik nem teljesül a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig, úgy az a tanácsadó törlésre kerül az ÁKSZ nyilvántartásból és a FAKSZ nyilvántartásból is?

Nem. Amennyiben a FAKSZ nem tudja a Kbt. és az Áksz. rendelet szerint előírt foglalkoztatói jogviszony fennállását igazoló dokumentumot a Hatóságnak megküldeni, a Hatóság a FAKSZ-ot a Kbt. 194/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli az ÁKSZ nyilvántartásból, de tekintettel arra, hogy erre vonatkozó kifejezett rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, a FAKSZ névjegyzékből nem törli. FAKSZ névjegyzékbe történt bejegyzésének hatálya 2026. június 30-ig tart [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

10. A 7. pont szerinti kötelezettség teljesítése a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig elválhat egymástól, azaz lehet a Hatóság felé első körben csak a nyilatkozatot megküldeni arról, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze és külön küldi meg a tanácsadó a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló igazolást?

Az elektronikus űrlap melléklet nélküli beküldésére van lehetőség?        Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozattételt a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.

 

11. Miként jár el a Hatóság abban az esetben, ha a benyújtott munkáltató igazolás szerint a foglalkoztató nem a Kbt. 3. § 2a. pontja szerinti ajánlatkérő, illetve, ha az helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv?

A Hatóság mindkét esetben ugyanúgy jár el, azaz a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli a tanácsadót az ÁKSZ névjegyzékből. A második esetben e döntését alátámasztja a Kbt. 3. § 2.a pontjában meghatározott, az állami közbeszerzési szaktanácsadó tekintetében alkalmazandó definíció, melyben meghatározott ajánlatkérői körből a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kifejezetten kivételre került, azonban a fenti definíciót a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 282. § (1) bekezdése 2024. október 1-jei hatállyal módosítja, így a 7.2.) pontban jelzett probléma megoldásra kerül.

 

12. Azokat a tanácsadókat, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem vállalják a tevékenységüket ÁKSZ-ként végezni, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli?

Igen. A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli, a FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

13. Azokat a tanácsadókat, akik úgy nyilatkoznak, hogy vállalják, hogy tevékenységüket ÁKSZ-ként végezzék, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös                 névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli? 

Igen, az Áksz. rendelet 23.§ (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.

A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli. Az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését… a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.”

Az Áksz. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján ebben az esetben a bejegyzés hatálya a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján korábban megszerzett jogosultság hatályának időtartamával megegyező ideig áll fenn.

 

14. Amennyiben valaki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy ÁKSZ-ként végzi a tevékenységet, de nem igazolja a Kbt. 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidőben megfelelően a foglalkoztatási jogviszony fennállását, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli és a tanácsadó marad a FAKSZ jegyzékben és jogosult lesz a FAKSZ tevékenység végzésére a Kbt. 197/E. § rendelkezései szerint?

Igen. Amennyiben a FAKSZ a megfelelő foglalkoztatási jogviszony fennállását nem tudja igazolni, a Hatóság a Kbt. 197/D.§ (4) bekezdésének c) pontja alapján törli őt az ÁKSZ névjegyzékből. A FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

15. Amennyiben valaki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy ÁKSZ-ként végzi a tevékenységet, megfelelően igazolja is a foglalkoztatási jogviszonyt az előírt határidőben, de a foglalkoztatási jogviszony bármely okból megszűnik, ez esetben az adott tanácsadó vissza kerülhet a FAKSZ névjegyzékbe és folytathatja tevékenységét a Kbt. 197/E. § szerint FAKSZ-ként, tekintettel arra, hogy a jogosultsága végzésének feltételei a 2023.11.08-án módosult jogszabályi rendelkezés alapján 2026.06.30-ig, de a jogosultság megszerzése időpontjában szerzett jogként legalább a bejegyzése eredeti érvényessége idejéig továbbra is fennállnak?

Nem. Az Áksz. rendelet korábban is hivatkozott 23. § (7) bekezdése alapján azt a tanácsadót, aki az ÁKSZ névjegyzékbe felvételre kerül, a Hatóság törli a FAKSZ nyilvántartásból. Az Áksz. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján 2023. november 8-át követően „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel iránt…”, ezért amennyiben a FAKSZ a FAKSZ névjegyzékből egyszer törlésre kerül, oda a továbbiakban nem kerülhet vissza.

 

16. A Kbt. 197/D. (4) bekezdés c) pontja szerinti megfogalmazás a foglalkoztatási jogviszony fennállásának igazolásától teszi függővé azt, hogy az adott tanácsadó törlésre kerül-e az ÁKSZ nyilvántartásból vagy sem. A foglalkoztatási jogviszony fennállásának igazolása alatt a Kbt. 197/D. (4) bekezdés c) pontja szerinti megfogalmazás alapján milyen tartalmú igazolást kell érteni? Milyen adatokat kell kötelezően tartalmaznia az igazolásnak?

A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.

 

17. A foglalkoztatási jogviszony alatt milyen jogviszonyt kell érteni?

A foglalkoztatási jogviszony alatt a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 2. § (1) bekezdés h) pontjában nevesített jogviszony értendő.

 

18. A foglalkoztatási jogviszony fennállása tekintetében az igazolásnak mire kell kiterjednie? Olyan igazolást, ami már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt igazolja, vagy érthető-e ez alatt olyan igazolás is, ami egy jövőben létrejövő foglalkoztatási jogviszonyt igazol?

A Kbt. 197/D. (4) bekezdésének c) pontja alapján egyértelműen már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt szükséges igazolni.

 

19. A foglalkoztatási jogviszony tekintetében milyen információk megadása szükséges?

A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.

 

20. A foglalkoztatási jogviszony fennállása igazolásának tartalma tekintetében van helye hiánypótlásnak?

Igen, amennyiben a hatósági eljárás megindul, a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum megküldésére.

 

21. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése szerint: „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépése előtt megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Ebben az esetben tevékenysége során a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói megnevezés használatára továbbra is jogosult. A fenti jogszabályi előírás nem kizárólag a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói megnevezés használatára jogosítja a tanácsadót, hanem a FAKSZ tevékenységére a Beruházási törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályos Kbt., valamint a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet rendelkezései is alkalmazandó a már elindított eljárások lebonyolításának teljes ideje alatt, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig (illetve az eljárás kapcsán esetlegesen indított jogorvoslati eljárás érdemi lezárásáig).

A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben azt megelőzően is bevonásra került, tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Mindazonáltal a jogorvoslati eljárások esetében a Kbt. 145. § (7) bekezdésének 2023. november 8-án hatályos rendelkezése egyértelműen fogalmaz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet tekintetében, azaz: „A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.” Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság előtti eljárásban kizárólag azon tanácsadók járhatnak el, akik az EKR-ben az átmeneti időszakban ÁKSZ/FAKSZ-ként, ezt követően ÁKSZ-ként szerepelnek a közhiteles névjegyzékben.

 

      22. A fenti jogszabályi előírás alkalmazása azon tanácsadó esetében is irányadók, aki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze

Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el.

 

23. A Kbt. 197/D. § (4) bekezdése alapján a FAKSZ nyilvántartásból törlésre kerül az a tanácsadó, aki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze. A Kbt. ezen rendelkezése nem tesz különbséget azok esetében, akiknek van olyan közbeszerzési eljárása, amelyet a Beruházási törvény hatálybalépése előtt FAKSZ-ként indított, azaz a Kbt. 197/D. § (1) bekezdés azok esetében is érvényes, akik nyilatkozatuk szerint ÁKSZ-ként folytatják tevékenységüket. Ilyen esetben az EKR jogosultságok miként fognak változni? Megmarad a tanácsadók FAKSZ jogosultsága, azaz pl. az EKR-ben fog tudni FAKSZ-ként ellenjegyezni a már megindított eljárásokban? Amennyiben nem marad meg a FAKSZ ellenjegyzési jogosultság az EKR-ben, az ellenjegyzést a FAKSZ miként teljesítheti jogszerűen az EKR-ben indított eljárásokban?

Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el. Tájékoztatjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért javasoljuk, hogy forduljanak az EKR-t üzemeltető, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársághoz, illetve technikai kérdések esetében az Új Világ Nonprofit Kft.-hez.

 

Általános jogértelmezési kérdések-válaszok

 

24. Az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozik-e az építési beruházás abban az esetben, ha az eljárás tárgyát képező beruházás egy részének megvalósíthatóságára a Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt már rendelkezett kormányhatározattal, egyes esetekben kormányhatározattal biztosított fedezettel és/vagy hatályos támogatási szerződéssel, azonban a fennmaradó része vonatkozásában még nem rendelkezik sem támogatási szerződésekkel, sem kormányhatározatokkal, azonban a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése a Állami építési beruházási törvény  hatályba lépését megelőzi?             

A törvény hatálybalépése előtt támogatási szerződéssel rendelkező önkormányzat a részére, mint kedvezményezett részére szóló költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrásra vonatkozó, korábban hatályba lépett támogatási szerződéssel rendelkező beruházások esetében a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni (61. § (3) bekezdés).

Első megállapítás: Ha az egy építményhez kapcsolódó építési beruházás egy közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, továbbá az építmény fedezetét több támogatási szerződés biztosítja, és ezen támogatási szerződések egy része 2023. november 8. előtt már aláírásra került, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás nem tartozik az Állami építési beruházási törvény hatálya alá.

Második megállapítás: Amennyiben a közbeszerzés tárgyát olyan építési beruházás képezi, mely több műszakilag osztható projektelemből áll, azon projektelemek nem tartoznak az Állami építési beruházási törvény hatálya alá, amely projektelemekre a 2023. november 8. előtt rendelkezésre álló fedezet vonatkozik.

Harmadik megállapítás: Ha egy adott építési beruházás esetében csak a tervezésre áll rendelkezésre a fedezet 2023. november 8. előtt megkötött támogatási szerződés alapján, a tervezés nem tartozik a Állami építési beruházási törvény hatálya alá, a kivitelezés viszont igen, amennyiben a támogatási szerződés 2023. november 8. utáni."

 

25. Előkészítésnek minősülhet-e a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó kormányhatározat és/vagy az építési beruházás egy részére fedezetet biztosító Kormányhatározat és/vagy az alapján összeállított eljárást megindító felhívás és dokumentáció tervezet?

A 2023. dec. 31-ig megkezdett (feladott közbeszerzési felhívás) EU-s finanszírozású állami építési beruházásoknál (61.§ (4) bekezdés) a törvény 9. alcímét (állami előkészítés rendje) és a 38. §-t (BIM alkalmazása) nem kell alkalmazni. Az előkészítést a törvény 7.§ (2) bekezdése határozza meg. A beruházás megkezdésének meghatározása tekintetében a törvény a Kbt. 3.§ 23. pontjára hivatkozik (feladott hirdetmény). Ennek hiányában a beruházás nem minősül megkezdettnek.

 

26. Amennyiben a beruházás az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozik, úgy van-e arra lehetőség állami támogatási szerződések hiányában, hogy előre megnyilatkoztassuk a Minisztériumot a tekintetben, hogy építtetőként elkíván-e járni különös tekintettel arra, hogy az előzetes nyilatkozattételi lehetőséget a jogszabály kifejezetten az európai uniós forrás vonatkozásában nevesíti csak [(16. § (7) bekezdése]? Amennyiben igen, úgy milyen dokumentálási rendje van a nyilatkozat beszerzésének?

"Igen, van rá lehetőség. Európai Uniós finanszírozású beruházások esetében egyedi Korm. határozat alapján lehet a beruházást megindítani a keretprogram elfogadása előtt, támogatási szerződés hiányában is. (62.§ (3) bekezdés)

Általános szabályként a minisztérium a támogatási szerződés hatálybalépése előtt is nyilatkozhat arról, hogy kíván-e építtetőként eljárni az adott beruházásban, azonban ez a szabály nem mentesíti a beruházás előkészítésére vonatkozó szabályok betartása alól az önkormányzatot.

Egyéb esetben meg kell várni a támogatási szerződés hatálybalépését követően a minisztérium nyilatkozatát a 16.§ (5) bekezdés szerint."

 

27. Amennyiben korábbi támogatási szerződések kerülnek módosításra a többlettámogatásra és ahhoz kapcsolódó új fejlesztésekre tekintettel, úgy az állami építési beruházási törvény 61. § (3) bekezdés vonatkozásában a támogatási szerződés megkötése vagy a támogatási szerződés módosításának dátuma az irányadó?

Ezt a törvény nem szabályozza. Álláspontunk szerint a megkezdett beruházás hatékony, költségkímélő megvalósítása indokolja, hogy a támogatási szerződés megkötésének időpontja legyen irányadó. A minisztérium vagy a kormány erre vonatkozó állásfoglalása, határozata a módosítás tartalmának függvénye.

A támogatási szerződés megkötése az irányadó."

 

28. Amennyiben a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni, úgy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény rendelkezései nem alkalmazandók?

Az építtetői jogok gyakorlásának kérdése független attól, hogy a törvény szabályai alkalmazandók. Az Állami építési beruházási törvény rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni.

 

29. Az Állami építési beruházási törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján a törvény hatálya nem terjed ki a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv építési beruházására, azonban ebből következően kiterjed a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó gazdasági társaság (pl. azaz önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság) építési beruházására?

Igen, az állami építési beruházás definíciójából következően a törvény alkalmazandó a Kbt. szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházásokra, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg. (5.§ (1) bekezdés).

Az Állami építési beruházási törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint értelmezendő. Az Állami építési beruházási törvény hatálya kiterjed mind az önkormányzati intézményekre, mind az önkormányzati gazdasági társaságokra. Az Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra nem alkalmazható az Állami építési beruházási törvény Önkormányzatok részére adott kedvezmények. Az Állami építési beruházási törvény nem terjed ki a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó gazdasági társaság beruházására, így nem terjed ki az önkormányzati intézményekre, az önkormányzati gazdasági társaságokra. Az Állami építési beruházási törvény ben szereplő önkormányzat kifejezésbe nem tartozik bele az általa alapított költségvetési szerv vagy a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, azok külön önálló jogi személyek, így nem esnek az Ábtv. hatálya alá.

 

30. Amennyiben a Minisztérium építtetőként kíván eljárni, úgy konzorciumi partnerként bekerül a támogatási szerződésbe a kedvezményezetti oldalon úgy, hogy támogatói oldalon is szerepel?

Igen. A minisztérium építtetői szerepkörben csak kedvezményezetti oldalon lép be a támogatási szerződésbe. A Minisztérium támogatói oldalon nem lép be a beruházásokba.

 

31. Amennyiben a Minisztérium nem kíván építtetőként az adott projektben eljárni, úgy van-e annak akadálya, hogy az Önkormányzat in-house szerződést kössön ezen projekt vonatkozásában pl. műszaki ellenőrzésre vagy tervezésre, tekintettel arra, hogy a Beruházási Törvény hatálya nem terjed ki az in-house szerződésekre? Ez esetben az in-house szerződések értéke elszámolható-e a támogatás terhére annak ellenére, hogy azok nem az Állami építési beruházási törvény rendelkezései alapján kerültek megkötésre és teljesítésre?

Az Önkormányzatok esetében nincs akadálya in-house szerződés megkötésére. A támogatás kedvezményezettjével in-house viszonyban lévő szervezet nyújthat szolgáltatást a projektben. Amennyiben a Minisztérium konzorciumi partnerként belép egy támogatási jogviszonyba, akkor a támogatási szerződés fogja meghatározni az adott projektben releváns tevékenységek, szolgáltatások körét és azt, hogy azokat ki fogja végezni.

 

32. Amennyiben a Minisztérium építtetőként kíván az adott projektben eljárni, úgy van-e annak akadálya, hogy az Önkormányzat in-house szerződést kössön ezen projekt vonatkozásában – akár a TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS hatálybalépését megelőzően – pl. műszaki ellenőrzésre, tekintettel arra, hogy a Beruházási Törvény hatálya nem terjed ki az in-house szerződésekre? Amennyiben nincs akadálya, úgy ez esetben jogutódként fog a Minisztérium belépni a megkötött in-house szerződésbe, vagy megszüntetésre kerül az in-house szerződés arra tekintettel, hogy az in-house szerződés Kbt. szerinti feltételei nem állnak fenn?

Ha a Minisztérium konzorciumi partner lesz és építtető, az építtető Minisztérium az Önkormányzat által kötött in-house szerződésbe nem léphet be az Önkormányzat jogutódjaként úgy, hogy a szerződés továbbra is megfeleljen a Kbt.-ben rögzített, in-house viszonyra vonatkozó kivételi kör (Kbt. 9. § h) pont) rendelkezéseinek, mert az építtető Minisztériummal szemben már nem állnak fenn a kivételi kör törvényi feltételei, azok csak az Önkormányzat tekintetében teljesülnek. Ugyanakkor a Minisztérium megállapodhat az Önkormányzattal abban, hogy azt a tevékenységet, amire az Önkormányzat in-house szerződést kötött, az Önkormányzat végzi.

 

33. Amennyiben önkormányzat önerőből kíván beszerezni olyan tervezési szolgáltatást, melynek kivitelezése már az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozik, a tervezés során szükséges-e bármilyen rendelkezésre figyelemmel lenni, a kivitelezésnek lehet-e akadálya egy nem az állami építési és beruházási törvény rendelkezéseinek figyelembevételével elkészített terv? Azaz jogszerű-e az a tervezési szerződés, melyet az önkormányzat önerőből szerez be az állami építési és beruházási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával és később az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozó támogatás terhére kíván elszámolni?

Nincs akadálya. Az önerőből vagy a feltételesen indított beszerzéseket az Állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozó központi költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás iránti igény benyújtásáig úgy kell tekinteni, hogy ezen eljárásoknál nem használnak fel az Állami építési beruházási törvény hatálya szempontjából releváns forrásokat. Emiatt az indítás előtt nem szükséges az Állami építési beruházási törvény által előírt előzetes miniszteri nyilatkoztatás, és a beszerzésnek nem kell szerepelni az állami építési beruházási keretprogramban sem. Ugyanakkor ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag az Állami építési beruházási törvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások az Állami építési beruházási törvény rendelkezéseinek megfelelően indultak meg. Ebben az esetben az Állami építési beruházási törvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás megindítását megelőző szakaszban a produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].

 

34. A Keretprogram elfogadását megelőzően azon projektek vonatkozásában, melyeknek a tervezése is már az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozik, csak a Kormány egyedi döntése alapján lehet a megvalósítási dokumentumokra vonatkozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokat (tervezés) megindítani (32. § (2) bekezdése) vagy ezen kötelezettség kizárólag a kivitelezésre vonatkozik (62. § (3) bekezdése)? Ezen rendelkezés kifejezetten csak az uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházások esetén irányadó vagy a tisztán állami támogatás esetén is (62. § (3) bekezdés)?

Az állami építési beruházási törvény 32. § (2) bekezdése, és 7. § (2) bekezdés ba) pontja alapján egyértelmű, hogy a keretprogram elfogadását követően kerül kiírásra a tervező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, így a 62. § (3) bekezdése értelemszerűen arra is vonatkozik, nincs kivételi körként nevesítve. Továbbá, az a tény, hogy hazai vagy uniós forrás felhasználásával valósul-e meg a projekt ebből a szempontból nem releváns, mivel mindkettő állami építési beruházásának minősül a 5. § (1) bekezdés 1. pontja alapján.

 

35. Az állami építési beruházási törvény szerint kizárólag akkor nem kell előkészítési dokumentációt készíteni, ha a hatályba lépés napján végleges építési engedély áll rendelkezésre. Mi a helyzet olyan beruházások esetén, amelyek nem építési engedély kötelesek, de az eddig beszerzett végleges kiviteli tervek a törvény hatályba lépésekor már rendelkezésre állnak? Szükséges ez esetben előkészítési dokumentáció készítése?

Tekintettel arra, hogy a kiviteli tervek egy magasabb előkészítettségi szintet jelentenek, mint az építési engedély alapjául szolgáló engedélyes tervek, a Minisztérium álláspontja az, hogy a végleges kiviteli tervek esetében nem kell a beruházási törvény szerinti előkészítési dokumentációt elkészíteni. Ha a végleges kiviteli terveket az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt megrendelték, és a finanszírozás önerőből történik, a terveket megrendelő ajánlatkérőnek – az Állami építési beruházási törvény  hatályát megalapozó későbbi forrásigénylés benyújtásáig – nincs további teendője. Az utólagos elszámolhatóságnak már feltétele az Állami építési beruházási törvénynek való megfelelés. A vonatkozó gyakorlat kialakítása és a kapcsolódó esetkörök megállapítása még folyamatban van, egyedi döntések meghozatalára lesz szükség az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt már megkezdett projekttevékenységek vonatkozásában. A nem építési engedélyköteles tervekre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, azonban „argumentum a maiore ad minus”- elve (a többről a kevesebbre következtetés elve) alapján, ha a kiviteli terv a hatályos szabályozásoknak megfelelően elkészült, akkor az azt megelőző fázis is teljesítettnek tekintendő, azaz az építési engedély is megadottnak tekintendő.

 

36. Az állami építési beruházási törvény 35. § (1) bekezdése alapján a koncepcióterv elkészítésére irányuló tervpályázatot az építtető írja ki. Ez esetben nem értelmezhető egyáltalán az önkormányzat ajánlatkérőként történő eljárása a tervpályázat esetében?

A törvény 2023. január 6. napjával módosult, a tervpályázat kiírását az építtető feladata.

Az építtetői jogok gyakorlását illetően a 15.§ (1) bekezdés szerint az építtető a projektalapító dokumentumban határoz annak személyéről. Semmi nem zárja ki a projektalapító dokumentum menet közbeni módosítását sem. Ha az építtető a minisztérium, a felek kötelezettségeit a konzorciumi megállapodás tartalmazza, ami az építtetői jogok gyakorlására vonatkozóan is tartalmazhat speciális rendelkezéseket. Ennek gyakorlata a törvény alkalmazása során alakul majd ki.

Az Állami építési beruházási törvény 4. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség a törvény 35. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéstől történő eltérésre. A Kbt. 98. § (5) bekezdése alapján a tervpályázatra épülő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő személye nem változhat.

 

37. Az állami építési beruházási törvény 7. § (2) bekezdése alapján nem egyértelmű, hogy a tervpályázati eljárás az állami építési beruházás mely szakaszához tartozik tekintettel arra, hogy a tervpályázati eljárás eredményeképpen tervező kiválasztására nem kerül sor, az csak azt követő közbeszerzési eljárás eredménye lehet.

A tervpályázati eljárás az állami építési beruházás előkészítési szakaszán belül az állami építési beruházási törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második ütemhez tartozik. Ennek az ütemnek a részét képezi minden olyan tevékenység, ami közvetlenül a kivitelezéshez kapcsolódik.

 

38. A Közbeszerzési Hatóság fogja-e ellenőrizni az Állami építési beruházási törvénynek való megfelelősséget, amennyiben igen, mi alapján fogja tudni a Közbeszerzési Hatóság, hogy az adott beszerzés a törvény hatálya alá tartozik?

A kérdés releváns uniós forrás felhasználása esetében a fejlesztéspolitikai intézmények kapcsán is. "A Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzi az Állami építési beruházási törvénynek való megfelelőséget, a hirdetményellenőrzési folyamat során ezzel kapcsolatban csupán figyelemfelhívást fog küldeni. Az Állami építési beruházási törvény hatásáról a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megjelenését követően lehet nyilatkozni. A végrehajtási rendeletek értékelési szempontokra és alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései relevánsak lesznek az ellenőrzés szempontjából, az Ábtv. törvények történő megfelelés tervezetten ellenőrzésre fog kerülni az egyes beruházások során mintavétel szerűen. Támogatás a keretprogramban szereplő beruházások részére adható. A támogatott beruházások listája nyilvános információ lesz, amely a minisztérium honlapján és a Beruházási portálon kerül majd közzétételre.

 

39. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat”. 2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően [beleértve a 2023.11.07-én hatályos 111. § h) pontot is] jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad?

Az Áksz. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján „A Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő a Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti esetekben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót is igénybe vehet, ha a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése. A Kbt. 197/E. (2) bekezdésével összefügésben álláspontunk szerint a Kbt. 111. § h) pontjának 2023. november 7-ig hatályos rendelkezése nem értelmezhető. A jogalkotó csupán a tekintetben utal vissza a Kbt. 2023. november 7-ig hatályos rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben a FAKSZ-ok ebbéli minőségükben történő eljárásokhoz teremti meg a jogalapot. Amennyiben tehát a FAKSZOK beszerzése az uniós értékhatárt nem éri el 2023. november 8-át követően eléri, ebben az esetben a Kbt. 111.§ h) pontja nem alkalmazandó.

 

40. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés „Ezekben az esetekben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezései alapján jár el.” rendelkezés a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által végzett járulékos közbeszerzési szolgáltatás és közbeszerzési tevékenységre értendő? (és a jogalkotó nem arra gondolt, hogy a Kbt. esetleges módosítása esetén a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletszabályok tekintetében egy időben két változatú jogszabályi rendelkezések maradnak fenn?

Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés csupán a tanácsadó FAKSZ minőségében történő eljárása tekintetében ad felhatalmazást. A jogalkotói szándék tehát nem az, hogy a FAKSZ az eljárást a 2023. november 8-a előtt hatályos Kbt. szabályai alapján folytassa le.

 

41. Azok a tanácsadók, akik a Kbt. 197/E. § rendelkezése szerint FAKSZ-ként végezhetik tevékenységüket 2026.06.30. napjáig, úgy ezen tanácsadók Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseleti joga általánosságban megmarad (azaz pl. az a tanácsadó, aki ajánlattevő részére végez tanácsadási munkát, ők képviselhetik az ajánlattevőket 2023.11.08. után a Döntőbizottság előtt indított jogorvoslati eljárásban?) vagy a jogorvoslati képviseleti jog kizárólag azon ajánlatkérők esetében marad meg, akiknek a tanácsadó árubeszerzés, vagy szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárást bonyolít?

Egyik esetben sem marad meg a Döntőbizottság előtti képviseleti jog. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben ezen időpontot megelőzően bevonásra került, tevékenységét az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépését követően is folytathatja. Minden olyan esetben, amikor a Kbt. 27. § (3) bekezdése nem írja kötelezően elő ÁKSZ bevonását, a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából továbbra is bevonható FAKSZ. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a FAKSZ ugyanakkor csak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó tevékenységét folytathatja, amely nem terjed ki a Döntőbizottság előtti képviseleti jogra.

 

Szakpolitikai ágazati beruházási koncepció, ágazati beruházási tervvel kapcsolatos kérdések-válaszok

 

42. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció elfogadásig folytathatók-e az állami építési beruházási törvény hatálya alá tartozó projektek előkészítő tevékenységei? Amennyiben igen, azok elszámolhatósága biztosított lesz-e az adott projektben abban az esetben is, ha azok beszerzése és teljesítése nem az Állami építési beruházási törvény rendelkezései alapján valósultak meg. Releváns-e a válasz szempontjából a beszerzések előkészítésének, megkezdésének időpontja és/vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontja?

A törvénytől eltérő előkészítési tevékenység elszámolhatósága nem biztosított, kivéve, ha a beruházás nem minősül állami építési beruházásnak (ami a beruházás támogatási intenzitás mértékétől függ). A beszerzések előkészítésének az időpontja nem, kizárólag a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás indítása vagy a támogatási szerződés hatályba lépésének időpontja a releváns. Ugyanakkor itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag az Állami építési beruházási törvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások az Állami építési beruházás törvény  rendelkezéseinek megfelelők. Ebben az esetben az Állami építési beruházási törvény  mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].

 

43. Hogyan válnak az egyes projektek a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részévé? pl: az FVS stratégiaalkotás folyamata automatikusan szakpolitikai koncepcióba emelheti-e a TOP+ projekteket?

Nincs automatizmus, az egyes projekteket minden esetben a szakminisztériumokon keresztül kell jelölni. Az egyes beruházásokat a szakminisztérium rögzíti az ágazati beruházási tervbe. A szakpolitikai koncepció az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló 1308/2024. (X. 9.) Korm. határozatban már elfogadásra került. A keretprogramba szükséges minden beruházást rögzíteni, azonban a keretprogram hiánya nem akadálya a folyamatoknak.

 

44. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióba való beemeltetés érdekében külön projektenként szükséges-e a szakminisztériumokat megkeresni?

Igen, a 27.§ (1) bekezdés b) pontja szerint már a beruházási koncepció során ismertetni kell az építési beruházásokat és azok ütemezését. A szakpolitikai koncepció az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló 1308/2024. (X. 9.) Korm. határozatban már elfogadásra került.

 

 

45. A jóváhagyott szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részét képező állami építési beruházások tekintetében a szakminiszter készíti az előkészítési dokumentációt. Ez azt jelenti, hogy szakminiszter fog intézkedi ezen dokumentumok beszerzéséről vagy közbeszerzéséről is ajánlatkérőként?

Igen. Az Állami építési beruházási törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje képezi az állami építési beruházások előkészítési szakaszának első ütemét (a továbbiakban: „pre előkészítési szakasz”). A „pre előkészítési szakaszban” a szakminiszter a tárca saját erőforrásának igénybevétele mellett készíti el az előkészítési dokumentációt az Állami építési beruházási törvény 28. § (1) bekezdése alapján. Ha ez nem megvalósítható, a szakminiszter a Minisztériumhoz fordul. Ebben az esetben a Minisztérium vagy maga látja el a feladatot, vagy javasolja külső erőforrás beszerzését az előkészítési dokumentáció elkészítéséhez.

 

46. A részekre bontás tilalmának szabályai hogyan érvényesülnek úgy, hogy a projekt különböző életszakaszában változik/változhat a megrendelő személye (önkormányzat, Minisztérium, Szakminisztérium)?

A több ajánlatkérő beszerzései által megvalósuló és/vagy több projektből finanszírozott, de egységes végeredményt (azaz műszaki-gazdasági-funkcionális egységet) szolgáló egységes beszerzési igény becsült értékét sem ajánlatkérőnként, sem projektenként nem lehet részekre bontani. Erre figyelemmel kell majd vizsgálni a projekt konzorciumi partnereinek a beszerzéseit.

 

Építtetői státuszra, konzorciumi partnerségre irányuló kérdések-válaszok

 

47. Amennyiben az állami építési beruházás európai uniós forrásból finanszírozott projekt keretében valósul meg az Állami építési beruházási törvény 14. (1) bekezdés alapján, minden támogatott szervezetnek - függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy sem - a Minisztériumot be kell vonni konzorciumi tagként a beruházásba?          

Igen, a támogatott szervezet jellegétől függetlenül, az európai uniós forrásból - a forrás mértéke az Állami építési beruházási törvény 5. § (1) 1. pontja alapján meghaladja a becsült érték 50%-át - támogatott, állami építési beruházás esetében a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján konzorciumi tagként be kell vonni a projektbe.

 

48. Mely esetekben lép be Minisztérium konzorciumi partnerként az állami építési beruházásba?

Két esetben lehetséges:

1./ Állami építési beruházási törvény 14.§ (1) bekezdés alapján, azaz ha az állami építési beruházás európai uniós forrásból valósul meg, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.

2./ Amennyiben Minisztérium, az Önkormányzattól - az Állami építési beruházási törvény 16. § (5) bekezdése szerint - beérkezett megkeresés alapján be kíván lépni konzorciumi tagként a beruházásba, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.

 

49. Amennyiben egy európai uniós finanszírozású Támogatási Szerződésbe belép építtetőként az ÉKM, akkor változik-e a projekt beruházásra fordítható összköltsége a le nem vonható általános forgalmi adó finanszírozási igény miatt?

Tekintettel arra, hogy ÉKM nem jogosult általános forgalmi adó levonására, így a Támogatási Szerződésben az általa megvalósított építési tevékenység bruttó finanszírozású költségsorrá válik. Az ÉKM építtetőként történő belépésével az uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a projekt Európai Unió felé el nem számolható le nem vonható általános forgalmi adó tartalmát a központi költségvetés finanszírozza, ezért a beruházásra fordítható nettó költség összege nem változik.

 

50. Megkezdhető-e az építési közbeszerzési eljárás, ha az ÉKM nyilatkozata alapján semmilyen formában nem kíván részt venni a projektben és a támogatási szerződés megkötésre került?

Igen. A közbeszerzési eljárások megindítása előtt, az eljárások előkészítése során legyenek szívesek figyelembe venni az Ábtv. 7.§ (2) b) pontjában foglalt rendelkezéseket, továbbá a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény (továbbiakban: törvény) „68. Az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjének eltérő szabályairól” alcímében foglalt rendelkezések szerint eljárni.

 

51. Kinek a vagyonkezelésébe kerül a megvalósított építmény, ha az ÉKM lesz az építtető, konzorciumi vezető? Kik között jön létre a vállalkozási szerződés, kinek a főkönyvében kerül aktiválásra, nyilvántartásra? Ki nyújtja be a pénzügyi elszámolást az IH felé? Ki bonyolítja le, válaszolja meg a közbeszerzés ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokat?

Az Állami építési beruházási törvény 12. § (7) bekezdése alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása a műszaki átadás átvételt követően a munkaterület új tulajdonosi joggyakorló részére történő visszaadása után megszűnik, a jótállási szavatossági jogok az új tulajdonosi joggyakorlóra szállnak át. A létesítmények aktiválását a műszaki átadás átvételi eljárást követő átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint az új tulajdonosi joggyakorló aktiválja. Az 5. § (1) bekezdésének 7. pontja alapján építtető: az állami építési beruházás tervezésének és megvalósításának megrendelője, költségeinek viselője, az építési, létesítési hatósági engedélyek és területszerzések jogosultja, a kapcsolódó kisajátítási eljárások tekintetében a kisajátítást kérő és a tanúsítványok kérelmezője. A hivatkozott rendelkezésből eredően, amennyiben a minisztérium az építtető; a kivitelezési vállalkozási szerződést a minisztérium köti meg a vállalkozóval.  A közbeszerzési eljárások lebonyolítása a mindenkori építtető feladata, amennyiben a minisztérium az építtető; a közbeszerzési eljárásokat a minisztérium folytatja le. A pénzügyi elszámolást az IH felé a Pályázati Felhívás és az Elszámolhatósági Útmutató előírásai szerint a támogatási jogviszony kedvezményezettje nyújtja be.

 

Szerződésminták, Projekt Alapító Dokumentum (PAD), Projekt Szervezeti Működési Kézikönyv kérdések-válasz

 

52. Van -e és ha igen, hol érhető el projektalapító dokumentum sablon?

A projektalapító dokumentum minta és a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv minta iratok a https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/egyeb-dokumentumok aloldalon megtalálhatóak. Ezek mintadokumentumok, amelyek a beruházások egyedi igényeinek megfelelően alakíthatóak.

 

53. Vannak-e már a törvényben hivatkozott szerződésminták? Ha igen, azok hol találhatóak meg?

A szerződésminta dokumentumok és a segédletek a https://beruhazas.gov.hu/dokumentum-sablonok/szerzodesmintak és a /segedletek-a-szerzodesmintahoz aloldalon érhetők el.

 

Projektszereplőket és a projektszervezetet érintő kérdések-válaszok

54. Amennyiben a beruházás becsült értéke nem éri el a Kbt. 115. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt és a beruházás az előírt feltételeket teljesíti, a hivatkozott rendelkezés automatikusan mentesíti az építtetőt a tervellenőr és a költségszakértő bevonása alól, vagy minden esetben szükséges mentességi kérelmet benyújtani a beruhazas.gov.hu-n?

Az Állami építési beruházási törvény 17.§ (1) bekezdés d)-e) pontjai alapján a Kbt. rendelkezéseire figyelemmel az építtető - egyebek mellett -  tervellenőrt és költségszakértőt jelöl ki vagy bíz meg. Az Állami építési beruházási törvény 21. §. (2) bekezdése alapján az állami építési beruházás építtetője a projektszervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról. Az Állami építési beruházási törvény 17. § (3) bekezdése alapján az állami építési beruházás költségszakértője a törvény eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szervvel vagy 100%-os állami tulajdonú gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lehet.

Az Állami építési beruházási törvény 17. § (4) bekezdése alapján dönthet úgy az építtető  a lebonyolítót és vagy a költségszakértőt polgári jogi jogviszony keretében veszi igénybe, ebben az esetben is szükséges a Kbt. rendelkezéseinek betartása, továbbá szükséges még megvizsgálni 25/2024. (VIII.8.) ÉKM rendelet vonatkozó rendelkezéseit is.  Az Állami építési beruházási törvény 19.§ (3) bekezdése alapján a tervező felel a tervezői költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségért és pontosságáért, amely alól sem a tervellenőr, sem az építtető vagy a nevében eljáró közreműködők elfogadó nyilatkozata nem mentesíti. A 19.§ (4) bekezdése szerint amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértő nem kerül bevonásra, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért is. Válasz a kérdésre: Tervellenőr és költségszakértő hiányában is, a tervezőt terheli a végső felelősség. Mivel az Állami építési beruházási törvény hatálya kiterjed a Kbt. 15.§ (1) b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásokra és azok előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre (Ábtv.3.§ (1) bekezdés), a törvény rendelkezései alóli mentesítés nem automatikus, csak kérelemre adható, az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti mentesítés, valamint kedvezmény adásának részletes szabályairól szóló 148/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet  alapján.

 

55.  Amennyiben az ÉKM nem lép be konzorciumi tagként, akkor a pályázó önkormányzatnak szükséges és kötelező alkalmaznia munkaviszonyban projektvezetőt? Jól értjük, hogy nem kötelező munkavállalónak lennie, hanem megbízási szerződés keretében is foglalkoztatható?

           b.) Ennek a többletforrás költségét milyen forrásból fogja tudni finanszírozni a pályázó önkormányzat?                                         

          c) A 256/2021. Korm. rendelet a vármegyei önkormányzatok, annak hivatalai és 100%-os tulajdonú gazdasági társaságai számára TOP_Plusz esetében                                     projektmenedzsmenti feladatok ellátását írja elő, melyet hivatkozott szervezetek konzorciumi tagként látnak el azon projektek esetében, ahol települési                                önkormányzat az építtető. Ha az építtetőnek nincs munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében projektvezető szakembere, akkor a                 TOP_Plusz projektek esetében megfelelhet az építtető a szóban forgó rendelkezésnek oly módon is, hogy a hivatkozott szakértelmet egy másik konzorciumi tag                 biztosítja munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl: megbízási szerződés) keretében?

 

a) Igen helyes az értelmezés, a projektvezető lehet az építtető munkavállalója vagy lehetséges megbízási szerződéses jogviszonyban is ellátni a feladatot. b)-c) A TOP_Plusz Pályázati Felhívás rendelkezik a projektmegvalósítás során elszámolható költségek köréről és az elszámolhatóság feltételeiről. Az Állami építési beruházási törvény 15. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségnek (projektszervezet létrehozása) az építtető oly módon is eleget tehet, hogy a projekt megvalósításába bevont konzorciumi partnere (amennyiben erre a TOP_Plusz Pályázati felhívás lehetőséget enged) biztosítja a projektszervezetet és az építtető által kijelölt projektvezetőt (Ábtv. 16. § (1) bekezdés). E körben hangsúlyozzuk, hogy az egyes projekttevékenységekhez kapcsolódó elszámolható költségek körét és feltételeit a TOP_Plusz pályázati felhívás határozz meg, amelyekre a projekt megvalósítása végig figyelemmel kell lenni.

 

56. Lejárt tervezői szerződések esetében a szerződés már nem módosítható (korábbi ciklus keretében kerültek beszerzésre a tervezők és az Állami építési beruházási törvény hatályba lépése előtt elkészültek az engedélyes és kiviteli tervek, azonban a szerződések a tervezői művezetésre nem terjedtek ki). Ez esetben is szükséges tervezői művezetést igénybe venni?

A tervezői művezetés biztosítása szükséges a beruházás megvalósítása során (az Állami építési beruházási törvény. 19.§ (1) bekezdése), amelyet szükség szerint új beszerzési eljárással szükséges teljesíteni.

 

57. Egy adott építési beruházás esetében egy tervellenőr bevonása szükséges, vagy szakáganként kell tervellenőrt alkalmazni?

Az Állami építési beruházási törvény 21. § (2) bekezdése alapján az állami építési beruházás építtetője a projektszervezet létrehozásakor dönt a tervellenőr alkalmazásáról és a projektalapító dokumentumban rögzíti, hogy a tervellenőr megbízása az állami építési beruházás egészére vagy kizárólag meghatározott létesítményekre, szakágakra terjedjen ki.

 

58. A projektszervezetet ki hozza létre, amennyiben a Minisztérium sem építtető, sem pedig konzorciumi partnerként nem kíván részt venni az adott állami építési beruházásban?

Az Állami építési beruházási törvény 15. § (1) alapján a projektszervezetet minden esetben az építtető hozza létre.

 

59. Amennyiben egy európai uniós finanszírozású Támogatási Szerződésbe belép építtetőként az ÉKM, akkor változik-e a projekt beruházásra fordítható összköltsége a le nem vonható általános forgalmi adó finanszírozási igény miatt?

Tekintettel arra, hogy ÉKM nem jogosult általános forgalmi adó levonására, így a Támogatási Szerződésben az általa megvalósított építési tevékenység bruttó finanszírozású költségsorrá válik. Az ÉKM építtetőként történő belépésével az uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a projekt Európai Unió felé el nem számolható le nem vonható általános forgalmi adó tartalmát a központi költségvetés finanszírozza, ezért a beruházásra fordítható nettó költség összege nem változik.