Magyarország Kormánya

Építési és Közlekedési Minisztérium

Beruházási portál

GYIK

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel kapcsolatos kérdések és válaszok

  1. A 2023. évi LXIX. törvény 35. §-a kire vonatkozik? Ha már megkötött tervezési szerződés, akkor azt érinti az említett törvényi rendelkezés?

Válasz:
Amennyiben a tervezőkkel megkötött szerződés közbeszerzési eljáráson alapult, akkor a törvény 61.§ (4) bekezdése szerint a 2023. december 31-ig a Kbt. 3. § 23. pontja szerint megkezdettnek minősülő, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra a 9. alcímet (kormányzati döntéshozatal rend) és a 38. §-t ((BIM) ) nem kell alkalmazni, továbbá a 62.§ (3) bekezdés szerint a keretprogram elfogadását megelőzően az európai uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházás megindításáról a Kormány egyedi határozatában dönt.

 

  1. A 2023. évi LXIX. törvény miként érinti a Kbt. alapján korábban megkötött keretmegállapodásokat és az azok alapján történő verseny újra nyitásokat?

Válasz:
A minisztérium álláspontja szerint a keretmegállapodások megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került sor, az azok alapján lefolytatott egyedi lehívások tekintetében nem kell a törvényt alkalmazni.

 

  1. A jelenlegi módosítások milyen hatással lesznek azon közbeszerzési szaktanácsadók munkájára, akik nem tudnak az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe átjelentkezni és helyi önkormányzatok megbízásából bonyolítanak le közbeszerzési eljárásokat, különös tekintettel a TOP PLUSZ keretén belül?

Válasz:
A támogatási szerződés megkötése az irányadó. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat”.

2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad.

 

  1. Azoknak a tanácsadóknak, akik a Kbt. 197/E. § rendelkezései szerint FAKSZ-ként kívánják tevékenységüket a továbbiakban folytatni, szükséges kifejezetten erről nyilatkozniuk, vagy elegendő „hallgatni”?

Válasz:
A Kbt 197/D. (3) szerint „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését.”

Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése határozza meg azon jogalapokat, amelyek alapján a Közbeszerzési Hatóság a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére került felelős akkreditált szaktanácsadókat törli az ÁKSZ névjegyzékből. A 197/D. § (4) bekezdésének a) alapján a Hatóság abban az esetben törli a FAKSZ-ot az ÁKSZ névjegyzékből, amennyiben „a) a (3) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik”. Erre az esetre vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz kifejezetten a Kbt. olyan rendelkezdést, amely alapján a FAKSZ a Hatóság által FAKSZ nyilvántartásból is törlésre kerül, ezért amennyiben a FAKSZ a jogszabály által előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kizárólag az ÁKSZ névjegyzékből kerül törlésre, a FAKSZ névjegyzékről nem.

 

  1. Milyen kötelezettsége van annak a szaktanácsadónak, aki a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja a tevékenységét folytatni?

Válasz:
Aki tevékenységét a továbbiakban ÁKSZ-ként kívánja folytatni, annak kettős kötelezettsége áll fenn. Egyrészt nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja tevékenysége ÁKSZ-ként történő végzését, ÉS emellett igazolnia kell foglalkoztatási jogviszonya fennállását a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezettel. Az ÁKSZ-ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le, mely szerint a Közbeszerzési Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a névjegyzékből, ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó „a (3) bekezdés szerinti határidőben nem igazolja a Közbeszerzési Hatóság felé az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállását a munkáltató adatainak megadásával.” Előzőket alátámasztja az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áksz. rendelet) 23. § (7) bekezdése is.

 

  1. A Kbt. 197/E. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tanácsadóknak milyen formában kell megtenniük?

Válasz:
A Kbt. 197/E. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=432dd74e-e8fd-416c-8a0e-e3b82748f4e9 .

Ezen az oldalon az ügyfélkapuba történő belépés, majd az ügyintézés indítását követően a kérelem benyújtásának indoka legördülő menüsorból történő kiválasztással indítható a nyilatkozattétel. Az űrlap értelemszerű kitöltése során a 4. számú melléklet részeként van lehetőség csatolt fájlként a nyilatkozat és a munkáltatói jogviszony fennállását alátámasztó munkáltatói igazolás feltöltésére.

 

  1. A Kbt. 197/D. § (4) bekezdésben rögzített esetek alapján annak a tanácsadónak, aki a jövőben ÁKSZ-ként kívánja a tevékenységét folytatni, nekik kettős kötelezettségük van a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig nyilatkozni kell arról, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze és igazolni kell a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel a foglalkoztatási jogviszony fennállását?

Válasz:
Igen, a kötelezettség e két dokumentum benyújtása tekintetében áll fenn. Az ÁKSZ- ként történő tevékenységre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése írja elő, míg a foglalkoztatási jogviszony fennállását igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján vezethető le.

Előzőeket alátámasztja az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése is.

 

  1. Lehetséges-e először csak azt nyilatkozatot megküldeni, amelyben a tanácsadó vállalja tevékenységének ÁKSZ-ként történő végzését, majd külön megküldeni a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel való foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló igazolást?

Válasz:
Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Közbeszerzési Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozatot a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.

 

  1. A 7. pont szerinti kötelezettségek közül akár az egyik nem teljesül a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig, úgy az a tanácsadó törlésre kerül az ÁKSZ nyilvántartásból és a FAKSZ nyilvántartásból is?

Válasz:
Nem. Amennyiben a FAKSZ nem tudja a Kbt. és az Áksz. rendelet szerint előírt foglalkoztatói jogviszony fennállását igazoló dokumentumot a Hatóságnak megküldeni, a Hatóság a FAKSZ-ot a Kbt. 194/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli az ÁKSZ nyilvántartásból, de tekintettel arra, hogy erre vonatkozó kifejezett rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz, a FAKSZ névjegyzékből nem törli. FAKSZ névjegyzékbe történt bejegyzésének hatálya 2026. június 30-ig tart [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

  1. A 7. pont szerinti kötelezettség teljesítése a 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig elválhat egymástól, azaz lehet a Hatóság felé első körben csak a nyilatkozatot megküldeni arról, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze és külön küldi meg a tanácsadó a Kbt. 3. § 2a. pontban meghatározott ajánlatkérő szervezetekkel a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló igazolást? Az elektronikus űrlap melléklet nélküli beküldésére van lehetőség?

Válasz:
Van arra lehetőség, hogy az ÁKSZ tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozat, és a munkáltatói igazolás megküldése a Hatóság részére ne egyszerre történjen meg. Mindazonáltal felhívjuk rá a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozattételt a FAKSZ az ügyfélkapun keresztül megteszi, a Hatóság előtt a hatósági eljárás megindul, és a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum, azaz a munkáltatói igazolás megküldésére.

 

  1. Miként jár el a Hatóság abban az esetben, ha a benyújtott munkáltató igazolás szerint a foglalkoztató nem a Kbt. 3. § 2a. pontja szerinti ajánlatkérő, illetve, ha az helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv?

Válasz:
A Hatóság mindkét esetben ugyanúgy jár el, azaz a Kbt. 197/D. § (4) bekezdésének c) pontja alapján törli a tanácsadót az ÁKSZ névjegyzékből. A második esetben e döntését alátámasztja a Kbt. 3. § 2.a pontjában meghatározott, az állami közbeszerzési szaktanácsadó tekintetében alkalmazandó definíció, melyben meghatározott ajánlatkérői körből a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kifejezetten kivételre került, azonban a fenti definíciót a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 282. § (1) bekezdése 2024. október 1-jei hatállyal módosítja, így a 7.2.) pontban jelzett probléma megoldásra kerül.

 

  1. Azokat a tanácsadókat, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem vállalják a tevékenységüket ÁKSZ-ként végezni, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli?

Válasz:
Igen.

A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli, a FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

  1. Azokat a tanácsadókat, akik úgy nyilatkoznak, hogy vállalják, hogy tevékenységüket ÁKSZ-ként végezzék, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli? 

Válasz:
Igen, az Áksz. rendelet 23.§ (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.

A Közbeszerzési Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék FAKSZ névjegyzéki részéből törli. Az Áksz. rendelet 23. § (7) bekezdése alapján „Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő szervezettel létesített foglalkoztatási jogviszonya fennállásának igazolása mellett a Kbt. 197/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozik arról, hogy vállalja a tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését… a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót felveszi az állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe, az érintett személyt a Hatóság törli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékből.”

Az Áksz. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján ebben az esetben a bejegyzés hatálya a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján korábban megszerzett jogosultság hatályának időtartamával megegyező ideig áll fenn.

 

  1. Amennyiben valaki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy ÁKSZ-ként végzi a tevékenységet, de nem igazolja a Kbt. 197/D. § (3) bekezdés szerinti határidőben megfelelően a foglalkoztatási jogviszony fennállását, őket a Hatóság a jelenlegi ÁKSZ-FAKSZ kettős/közös névjegyzék ÁKSZ névjegyzéki részéből törli és a tanácsadó marad a FAKSZ jegyzékben és jogosult lesz a FAKSZ tevékenység végzésére a Kbt. 197/E. § rendelkezései szerint?

Válasz:
Igen. Amennyiben a FAKSZ a megfelelő foglalkoztatási jogviszony fennállását nem tudja igazolni, a Hatóság a Kbt. 197/D.§ (4) bekezdésének c) pontja alapján törli őt az ÁKSZ névjegyzékből. A FAKSZ-névjegyzéken azonban továbbra is szerepelni fog 2026. június 30-ig [Áksz. rendelet 24. § (2) bekezdés].

 

  1. Amennyiben valaki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy ÁKSZ-ként végzi a tevékenységet, megfelelően igazolja is a foglalkoztatási jogviszonyt az előírt határidőben, de a foglalkoztatási jogviszony bármely okból megszűnik, ez esetben az adott tanácsadó vissza kerülhet a FAKSZ névjegyzékbe és folytathatja tevékenységét a Kbt. 197/E. § szerint FAKSZ-ként, tekintettel arra, hogy a jogosultsága végzésének feltételei a 2023.11.08-án módosult jogszabályi rendelkezés alapján 2026.06.30-ig, de a jogosultság megszerzése időpontjában szerzett jogként legalább a bejegyzése eredeti érvényessége idejéig továbbra is fennállnak?

Válasz:
Nem. Az Áksz. rendelet korábban is hivatkozott 23. § (7) bekezdése alapján azt a tanácsadót, aki az ÁKSZ névjegyzékbe felvételre kerül, a Hatóság törli a FAKSZ nyilvántartásból. Az Áksz. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján 2023. november 8-át követően „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel iránt…”, ezért amennyiben a FAKSZ a FAKSZ névjegyzékből egyszer törlésre kerül, oda a továbbiakban nem kerülhet vissza.

 

  1. A Kbt. 197/D. (4) bekezdés c) pontja szerinti megfogalmazás a foglalkoztatási jogviszony fennállásának igazolásától teszi függővé azt, hogy az adott tanácsadó törlésre kerül-e az ÁKSZ nyilvántartásból vagy sem. A foglalkoztatási jogviszony fennállásának igazolása alatt a Kbt. 197/D. (4) bekezdés c) pontja szerinti megfogalmazás alapján milyen tartalmú igazolást kell érteni? Milyen adatokat kell kötelezően tartalmaznia az igazolásnak?

Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.

 

  1. A foglalkoztatási jogviszony alatt milyen jogviszonyt kell érteni?

Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony alatt a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 2. § (1) bekezdés h) pontjában nevesített jogviszony értendő.

 

  1. A foglalkoztatási jogviszony fennállása tekintetében az igazolásnak mire kell kiterjednie? Olyan igazolást, ami már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt igazolja, vagy érthető-e ez alatt olyan igazolás is, ami egy jövőben létrejövő foglalkoztatási jogviszonyt igazol?

Válasz:
A Kbt. 197/D. (4) bekezdésének c) pontja alapján egyértelműen már érvényesen létrejött foglalkoztatási jogviszonyt szükséges igazolni.

 

  1. A foglalkoztatási jogviszony tekintetében milyen információk megadása szükséges?

Válasz:
A foglalkoztatási jogviszony fennállására vonatkozóan sem a Kbt., sem az Áksz. rendelet nem tartalmaz kötelező elemeket. Mindazonáltal az Áksz. rendelet 2. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a jogviszony fennállása a Kbt. 3. § 2a. pontjában hivatkozott ajánlatkérő által kiadott és aláírt igazolással igazolható.

 

  1. A foglalkoztatási jogviszony fennállása igazolásának tartalma tekintetében van helye hiánypótlásnak?

Válasz:
Igen, amennyiben a hatósági eljárás megindul, a Hatóság az ügyfelet a Kbt. 187. § (16) bekezdése alapján nyolc napos hiánypótlási határidővel felszólítja a hiányzó dokumentum megküldésére.

 

  1. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése szerint: „A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépése előtt megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Ebben az esetben tevékenysége során a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói megnevezés használatára továbbra is jogosult.”.

A fenti jogszabályi előírás nem kizárólag a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói megnevezés használatára jogosítja a tanácsadót, hanem a FAKSZ tevékenységére a Beruházási törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályos Kbt., valamint a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet rendelkezései is alkalmazandó a már elindított eljárások lebonyolításának teljes ideje alatt, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig (illetve az eljárás kapcsán esetlegesen indított jogorvoslati eljárás érdemi lezárásáig).

Válasz:
A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben azt megelőzően is bevonásra került, tevékenységét a Beruházási törvény hatálybalépését követően is folytathatja. Mindazonáltal a jogorvoslati eljárások esetében a Kbt. 145. § (7) bekezdésének 2023. november 8-án hatályos rendelkezése egyértelműen fogalmaz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet tekintetében, azaz: „A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.” Előzőekre tekintettel a Döntőbizottság előtti eljárásban kizárólag azon tanácsadók járhatnak el, akik az EKR-ben az átmeneti időszakban ÁKSZ/FAKSZ-ként, ezt követően ÁKSZ-ként szerepelnek a közhiteles névjegyzékben.

 

  1. A fenti jogszabályi előírás alkalmazása azon tanácsadó esetében is irányadók, aki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze?

Válasz:
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el.

 

  1. A Kbt. 197/D. § (4) bekezdése alapján a FAKSZ nyilvántartásból törlésre kerül az a tanácsadó, aki úgy nyilatkozik, hogy vállalja, hogy tevékenységét ÁKSZ-ként végezze. A Kbt. ezen rendelkezése nem tesz különbséget azok esetében, akiknek van olyan közbeszerzési eljárása, amelyet a Beruházási törvény hatálybalépése előtt FAKSZ-ként indított, azaz a Kbt. 197/D. § (1) bekezdés azok esetében is érvényes, akik nyilatkozatuk szerint ÁKSZ-ként folytatják tevékenységüket. Ilyen esetben az EKR jogosultságok miként fognak változni? Megmarad a tanácsadók FAKSZ jogosultsága, azaz pl. az EKR-ben fog tudni FAKSZ-ként ellenjegyezni a már megindított eljárásokban? Amennyiben nem marad meg a FAKSZ ellenjegyzési jogosultság az EKR-ben, az ellenjegyzést a FAKSZ miként teljesítheti jogszerűen az EKR-ben indított eljárásokban?

Válasz:
Az ÁKSZ a 2023. november 8-át megelőzően indult eljárásokban ez időpontot követően FAKSZ-ként jár el. Tájékoztatjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért javasoljuk, hogy forduljanak az EKR-t üzemeltető, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársághoz, illetve technikai kérdések esetében az Új Világ Nonprofit Kft.-hez.

 

  1. A Beruházási Törvény hatálya alá tartozik-e az építési beruházás abban az esetben, ha az eljárás tárgyát képező beruházás egy részének megvalósíthatóságára a Beruházási kerettörvény hatályba lépése előtt már rendelkezett kormányhatározattal, egyes esetekben kormányhatározattal biztosított fedezettel és/vagy hatályos támogatási szerződéssel, azonban a fennmaradó része vonatkozásában még nem rendelkezik sem támogatási szerződésekkel, sem kormányhatározatokkal, azonban a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése a Beruházási Kerettörvény hatályba lépését megelőzi?

Válasz:
A törvény hatálybalépése előtt támogatási szerződéssel rendelkező önkormányzat a részére, mint kedvezményezett részére szóló költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrásra vonatkozó, korábban hatályba lépett támogatási szerződéssel rendelkező beruházások esetében a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni (61. § (3) bekezdés).

Első megállapítás: Ha az egy építményhez kapcsolódó építési beruházás egy közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, továbbá az építmény fedezetét több támogatási szerződés biztosítja, és ezen támogatási szerződések egy része 2023. november 8. előtt már aláírásra került, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás nem tartozik a Beruházási Kerettörvény hatálya alá.

Második megállapítás: Amennyiben a közbeszerzés tárgyát olyan építési beruházás képezi, mely több műszakilag osztható projektelemből áll, azon projektelemek nem tartoznak a Beruházási Kerettörvény hatálya alá, amely projektelemekre a 2023. november 8. előtt rendelkezésre álló fedezet vonatkozik.

Harmadik megállapítás: Ha egy adott építési beruházás esetében csak a tervezésre áll rendelkezésre a fedezet 2023. november 8. előtt megkötött támogatási szerződés alapján, a tervezés nem tartozik a Beruházási Kerettörvény hatálya alá, a kivitelezés viszont igen, amennyiben a támogatási szerződés 2023. november 8. utáni.

 

  1. Előkészítésnek minősülhet-e a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó kormányhatározat és/vagy az építési beruházás egy részére fedezetet biztosító Kormányhatározat és/vagy az alapján összeállított eljárást megindító felhívás és dokumentáció tervezet?

Válasz:
A 2023. dec. 31-ig megkezdett (feladott közbeszerzési felhívás) EU-s finanszírozású állami építési beruházásoknál (61.§ (4) bekezdés) a törvény 9. alcímét (állami előkészítés rendje) és a 38. §-t (BIM alkalmazása) nem kell alkalmazni. Az előkészítést a törvény 7.§ (2) bekezdése határozza meg. A beruházás megkezdésének meghatározása tekintetében a törvény a Kbt. 3.§ 23. pontjára hivatkozik (feladott hirdetmény). Ennek hiányában a beruházás nem minősül megkezdettnek.

 

  1. Amennyiben a beruházás a Kerettörvény hatálya alá tartozik, úgy van-e arra lehetőség állami támogatási szerződések hiányában, hogy előre megnyilatkoztassuk a Minisztériumot a tekintetben, hogy építtetőként elkíván-e járni különös tekintettel arra, hogy az előzetes nyilatkozattételi lehetőséget a jogszabály kifejezetten az európai uniós forrás vonatkozásában nevesíti csak [(16. § (7) bekezdése]? Amennyiben igen, úgy milyen dokumentálási rendje van a nyilatkozat beszerzésének?

Válasz:
Igen, van rá lehetőség.

Európai Uniós finanszírozású beruházások esetében egyedi Korm. határozat alapján lehet a beruházást megindítani a keretprogram elfogadása előtt, támogatási szerződés hiányában is. (62.§ (3) bekezdés)

Általános szabályként a minisztérium a támogatási szerződés hatálybalépése előtt is nyilatkozhat arról, hogy kíván-e építtetőként eljárni az adott beruházásban, azonban ez a szabály nem mentesíti a beruházás előkészítésére vonatkozó szabályok betartása alól az önkormányzatot.

Egyéb esetben meg kell várni a támogatási szerződés hatálybalépését követően a minisztérium nyilatkozatát a 16.§ (5) bekezdés szerint.

 

  1. Amennyiben korábbi támogatási szerződések kerülnek módosításra a többlettámogatásra és ahhoz kapcsolódó új fejlesztésekre tekintettel, úgy a Beruházási Törvény 61. § (3) bekezdés vonatkozásában a támogatási szerződés megkötése vagy a támogatási szerződés módosításának dátuma az irányadó?

Válasz:
Ezt a törvény nem szabályozza. Álláspontunk szerint a megkezdett beruházás hatékony, költségkímélő megvalósítása indokolja, hogy a támogatási szerződés megkötésének időpontja legyen irányadó. A minisztérium vagy a kormány erre vonatkozó állásfoglalása, határozata a módosítás tartalmának függvénye.

A támogatási szerződés megkötése az irányadó.

 

  1. Amennyiben a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni, úgy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény rendelkezései nem alkalmazandók?

Válasz:
Az építtetői jogok gyakorlásának kérdése független attól, hogy a törvény szabályai alkalmazandók.

A Beruházási Kerettörvény rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a Minisztérium nem kíván építtetőként eljárni.

 

  1. A Beruházási Kerettörvény 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján a törvény hatálya nem terjed ki a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv építési beruházására, azonban ebből következően kiterjed a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó gazdasági társaság (pl. azaz önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság) építési beruházására?

Válasz:
Igen, az állami építési beruházás definíciójából következően a törvény alkalmazandó a Kbt. szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházásokra, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg. (5.§ (1) bekezdés).

A Beruházási Kerettörvény 4. § (1) bekezdés l) pontja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint értelmezendő. Ez a kapcsolódó végrehajtási rendelet alapján egyértelmű lesz. A Beruházási Kerettörvény hatálya kiterjed mind az önkormányzati intézményekre, mind az önkormányzati gazdasági társaságokra.

 

  1. Amennyiben a Minisztérium építtetőként kíván eljárni, úgy konzorciumi partnerként bekerül a támogatási szerződésbe a kedvezményezetti oldalon úgy, hogy támogatói oldalon is szerepel?

Válasz:
Igen. A minisztérium csak kedvezményezetti oldalon lép be.

 

  1. Amennyiben a Minisztérium nem kíván építtetőként az adott projektben eljárni, úgy van-e annak akadálya, hogy az Önkormányzat in-house szerződést kössön ezen projekt vonatkozásában pl. műszaki ellenőrzésre vagy tervezésre, tekintettel arra, hogy a Beruházási Törvény hatálya nem terjed ki az in-house szerződésekre? Ez esetben az in-house szerződések értéke elszámolható-e a támogatás terhére annak ellenére, hogy azok nem a Beruházási Kerettörvény rendelkezései alapján kerültek megkötésre és teljesítésre?

Válasz:
Nincs akadálya.

A támogatás kedvezményezettjével in-house viszonyban lévő szervezet nyújthat szolgáltatást a projektben. Amennyiben a Minisztérium konzorciumi partnerként belép egy támogatási jogviszonyba, akkor a támogatási szerződés fogja meghatározni az adott projektben releváns tevékenységek, szolgáltatások körét és azt, hogy azokat ki fogja végezni.

 

  1. Amennyiben a Minisztérium építtetőként kíván az adott projektben eljárni, úgy van-e annak akadálya, hogy az Önkormányzat in-house szerződést kössön ezen projekt vonatkozásában – akár a TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS hatálybalépését megelőzően – pl. műszaki ellenőrzésre, tekintettel arra, hogy a Beruházási Törvény hatálya nem terjed ki az in-house szerződésekre? Amennyiben nincs akadálya, úgy ez esetben jogutódként fog a Minisztérium belépni a megkötött in-house szerződésbe, vagy megszüntetésre kerül az in-house szerződés arra tekintettel, hogy az in-house szerződés Kbt. szerinti feltételei nem állnak fenn?

Válasz:
Ha a Minisztérium konzorciumi partner lesz és építtető, az építtető Minisztérium az Önkormányzat által kötött in-house szerződésbe nem léphet be az Önkormányzat jogutódjaként úgy, hogy a szerződés továbbra is megfeleljen a Kbt.-ben rögzített, in-house viszonyra vonatkozó kivételi kör (Kbt. 9. § h) pont) rendelkezéseinek, mert az építtető Minisztériummal szemben már nem állnak fenn a kivételi kör törvényi feltételei, azok csak az Önkormányzat tekintetében teljesülnek. Ugyanakkor a Minisztérium megállapodhat az Önkormányzattal abban, hogy azt a tevékenységet, amire az Önkormányzat in-house szerződést kötött, az Önkormányzat végzi.

 

  1. Amennyiben önkormányzat/önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság önerőből kíván beszerezni olyan tervezési szolgáltatást, melynek kivitelezése már a Beruházási Törvény hatálya alá tartozik, a tervezés során szükséges-e bármilyen rendelkezésre figyelemmel lenni, a kivitelezésnek lehet-e akadálya egy nem a Beruházási Törvény rendelkezéseinek figyelembevételével elkészített terv? Azaz jogszerű-e az a tervezési szerződés, melyet az önkormányzat/önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság önerőből szerez be a Beruházási Törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával és később a Beruházási Törvény hatálya alá tartozó támogatás terhére kíván elszámolni?

Válasz:
Nincs akadálya. Az önerőből vagy a feltételesen indított beszerzéseket a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozó központi költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás iránti igény benyújtásáig úgy kell tekinteni, hogy ezen eljárásoknál nem használnak fel a Beruházási Kerettörvény hatálya szempontjából releváns forrásokat. Emiatt az indítás előtt nem szükséges a Beruházási Kerettörvény által előírt előzetes miniszteri nyilatkoztatás, és a beszerzésnek nem kell szerepelni az állami építési beruházási keretprogramban sem. Ugyanakkor ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások a Beruházási Kerettörvény rendelkezéseinek megfelelően indultak meg. Ebben az esetben a Beruházási Kerettörvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás megindítását megelőző szakaszban a produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].

Folyamatban van a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozó támogatás odaítélési szempontjainak kidolgozása, végrehajtási rendeletben kell rendelkezni erről.

 

  1. Az Építési Keretprogram elfogadását megelőzően, azaz 2024. június 30-áig azon projektek vonatkozásában, melyeknek a tervezése is már a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozik, csak a Kormány egyedi döntése alapján lehet a megvalósítási dokumentumokra vonatkozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokat (tervezés) megindítani (32. § (2) bekezdése) vagy ezen kötelezettség kizárólag a kivitelezésre vonatkozik (62. § (3) bekezdése)? Ezen rendelkezés kifejezetten csak az uniós forrásból megvalósuló állami építési beruházások esetén irányadó vagy a tisztán állami támogatás esetén is (62. § (3) bekezdés)?

Válasz:
A Beruházási Kerettörvény 32. § (2) bekezdése, és 7. § (2) bekezdés ba) pontja alapján egyértelmű, hogy a keretprogram elfogadását követően kerül kiírásra a tervező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, így a 62. § (3) bekezdése értelemszerűen arra is vonatkozik, nincs kivételi körként nevesítve. Továbbá, az a tény, hogy hazai vagy uniós forrás felhasználásával valósul-e meg a projekt ebből a szempontból nem releváns, mivel mindkettő állami építési beruházásának minősül a 5. § (1) bekezdés 1. pontja alapján.

 

  1. A törvény szerint kizárólag akkor nem kell előkészítési dokumentációt készíteni, ha a hatályba lépés napján végleges építési engedély áll rendelkezésre. Mi a helyzet olyan beruházások esetén, amelyek nem építési engedély kötelesek, de az eddig beszerzett végleges kiviteli tervek a törvény hatályba lépésekor már rendelkezésre állnak? Szükséges ez esetben előkészítési dokumentáció készítése?

Válasz:
Tekintettel arra, hogy a kiviteli tervek egy magasabb előkészítettségi szintet jelentenek, mint az építési engedély alapjául szolgáló engedélyes tervek, a Minisztérium álláspontja az, hogy a végleges kiviteli tervek esetében nem kell a beruházási törvény szerinti előkészítési dokumentációt elkészíteni.

A 33. kérdésre adott válasz alapján, ha a végleges kiviteli terveket a Beruházási Kerettörvény hatályba lépése előtt megrendelték, és a finanszírozás önerőből történik, a terveket megrendelő ajánlatkérőnek – a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó későbbi forrásigénylés benyújtásáig – nincs további teendője. Az utólagos elszámolhatóságnak már feltétele a Beruházási Kerettörvénynek való megfelelés. A vonatkozó gyakorlat kialakítása és a kapcsolódó esetkörök megállapítása még folyamatban van, egyedi döntések meghozatalára lesz szükség a Beruházási Kerettörvény hatályba lépése előtt már megkezdett projekttevékenységek vonatkozásában.

A nem építési engedélyköteles tervekre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, azonban „argumentum a maiore ad minus”- elve (a többről a kevesebbre következtetés elve) alapján, ha a kiviteli terv a hatályos szabályozásoknak megfelelően elkészült, akkor az azt megelőző fázis is teljesítettnek tekintendő, azaz az építési engedély is megadottnak tekintendő.

 

  1. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció elfogadásig folytathatók-e a Beruházási Kerettörvény hatálya alá tartozó projektek előkészítő tevékenységei? Amennyiben igen, azok elszámolhatósága biztosított lesz-e az adott projektben abban az esetben is, ha azok beszerzése és teljesítése nem a Beruházási Kerettörvény rendelkezései alapján valósultak meg. Releváns-e a válasz szempontjából a beszerzések előkészítésének, megkezdésének időpontja és/vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontja?

Válasz:
A törvénytől eltérő előkészítési tevékenység elszámolhatósága nem biztosított, kivéve, ha a beruházás nem minősül állami építési beruházásnak (ami a beruházás támogatási intenzitás mértékétől függ).

Lásd a 33. és a 35. kérdésekre adott válaszokat. A beszerzések előkészítésének az időpontja nem, kizárólag a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás indítása vagy a támogatási szerződés hatályba lépésének időpontja a releváns. Ugyanakkor itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a beszerzések akkor számolhatók el utólag a Beruházási Kerettörvény hatályát megalapozó források terhére, ha az eljárások a Beruházási Kerettörvény rendelkezéseinek megfelelők. Ebben az esetben a Beruházási Kerettörvény mindazon rendelkezéseinek kell megfelelni, amely rendelkezések esetében – az utólagos elszámolási igény benyújtását megelőző bonyolítás tényére figyelemmel – ez értelemszerűen lehetséges. [A produktumokkal (tervekkel) kapcsolatos tartalmi előírás (BIM, BIM alapú megvalósítási koncepció, TSZR) értelmezhető, a tervezési folyamattal összefüggő rendelkezések nem relevánsak].

 

  1. A Beruházási Kerettörvény 7. § (2) bekezdése alapján nem egyértelmű, hogy a tervpályázati eljárás az állami építési beruházás mely szakaszához tartozik tekintettel arra, hogy a tervpályázati eljárás eredményeképpen tervező kiválasztására nem kerül sor, az csak azt követő közbeszerzési eljárás eredménye lehet.

Válasz:
A tervpályázati eljárás az állami építési beruházás előkészítési szakaszán belül a Beruházási Kerettörvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második ütemhez tartozik. Ennek az ütemnek a részét képezi minden olyan tevékenység, ami közvetlenül a kivitelezéshez kapcsolódik.

 

  1. A Beruházási Kerettörvény 35. § (1) bekezdése alapján a koncepcióterv elkészítésére irányuló tervpályázatot a minisztérium írja ki. Ez esetben nem értelmezhető egyáltalán az önkormányzat ajánlatkérőként történő eljárása a tervpályázat esetében?

Válasz:
A törvény a tervpályázat kiírását a minisztérium feladatául szabja. Ez nem jelenti az önkormányzat kizárását a tervpályázat után sem a tervezői szolgáltatások beszerzésére, sem a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban abból, hogy ajánlatkérőként járjon el.

Az építtetői jogok gyakorlását illetően a 15.§ (1) bekezdés szerint a miniszter a projektalapító dokumentumban határoz annak személyéről. Semmi nem zárja ki a projektalapító dokumentum menet közbeni módosítását sem. Ha az építtető a minisztérium, a felek kötelezettségeit a konzorciumi megállapodás tartalmazza, ami az építtetői jogok gyakorlására vonatkozóan is tartalmazhat speciális rendelkezéseket. Ennek gyakorlata a törvény alkalmazása során alakul majd ki.

A Beruházási Kerettörvény 4. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség a Beruházási Kerettörvény 35. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéstől történő eltérésre. A Kbt. 98. § (5) bekezdése alapján a tervpályázatra épülő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő személye nem változhat.

 

  1. Hogyan válnak az egyes projektek a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részévé? (pl: Az FVS stratégiaalkotás folyamata automatikusan szakpolitikai koncepcióba emelheti-e a TOP+ projekteket?)

Válasz:
Nincs automatizmus, az egyes projekteket a szakminisztériumokon keresztül kell jelölni.

Ezzel a szándékkal projektenként szükséges megkeresni az érintett szakminisztert. A megkeresésnek nincs formai követelménye. A Beruházási Kerettörvény 62.§ (1) és (3) bekezdései nem adnak felmentést az uniós forrásból megvalósuló projektek vonatkozásában 2024. június 30-ig a keretprogramba való bekerülés alól, csak amennyiben erről egyedi kormányhatározat van. 2024. június 30. után az uniós forrásból finanszírozott projekteknek is be kell kerülni a keretprogramba, addig viszont ennek hiánya nem akadálya a folyamatoknak.

 

  1. A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióba való beemeltetés érdekében külön projektenként szükséges-e a szakminisztériumokat megkeresni?

Válasz:
Igen, a 27.§ (1) bekezdés b) pontja szerint már a beruházási koncepció során ismertetni kell az építési beruházásokat és azok ütemezését.

 

  1. A Közbeszerzési Hatóság fogja-e ellenőrizni a Beruházási Kerettörvénynek való megfelelősséget, amennyiben igen, mi alapján fogja tudni a Közbeszerzési Hatóság, hogy az adott beszerzés a törvény hatálya alá tartozik? A kérdés releváns uniós forrás felhasználása esetében a fejlesztéspolitikai intézmények kapcsán is.

Válasz:
A Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzi a Beruházási Kerettörvénynek való megfelelőséget, a hirdetményellenőrzési folyamat során ezzel kapcsolatban csupán figyelemfelhívást fog küldeni.

A Beruházási Kerettörvény ellenőrzésre gyakorolt hatásáról a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megjelenését követően lehet nyilatkozni. A végrehajtási rendeletek értékelési szempontokra és alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései relevánsak lesznek az ellenőrzés szempontjából.

Támogatás a keretprogramban szereplő beruházások részére adható. A támogatott beruházások listája nyilvános információ.

 

  1. A jóváhagyott szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció részét képező állami építési beruházások tekintetében a szakminiszter készíti az előkészítési dokumentációt. Ez azt jelenti, hogy szakminiszter fog intézkedi ezen dokumentumok beszerzéséről vagy közbeszerzéséről is ajánlatkérőként?

Válasz:
Igen.

A Beruházási Kerettörvény 26. § (1) bekezdése értelmében az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje képezi az állami építési beruházások előkészítési szakaszának első ütemét (a továbbiakban: „pre előkészítési szakasz”). A „pre előkészítési szakaszban” a szakminiszter a tárca saját erőforrásának igénybevétele mellett készíti el az előkészítési dokumentációt a Beruházási Kerettörvény 28. § (1) bekezdése alapján. Ha ez nem megvalósítható, a szakminiszter a Minisztériumhoz fordul. Ebben az esetben a Minisztérium vagy maga látja el a feladatot, vagy javasolja külső erőforrás beszerzését az előkészítési dokumentáció elkészítéséhez.

 

  1. A részekre bontás tilalmának szabályai hogyan érvényesülnek úgy, hogy a projekt különböző életszakaszában változik/változhat a megrendelő személye (önkormányzat, Minisztérium, Szakminisztérium)?

Válasz:
A több ajánlatkérő beszerzései által megvalósuló és/vagy több projektből finanszírozott, de egységes végeredményt (azaz műszaki-gazdasági-funkcionális egységet) szolgáló egységes beszerzési igény becsült értékét sem ajánlatkérőnként, sem projektenként nem lehet részekre bontani. Erre figyelemmel kell majd vizsgálni a projekt konzorciumi partnereinek a beszerzéseit.

 

  1. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés rendelkezései szerint „Kormányrendeletben meghatározott közbeszerzésre kötelezett szerv árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályai alapján a közbeszerzési eljárásaiba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonhat”. 2023.11.08. után a 478/2023. (X.31.) Korm.rendelet 23. § (8) bekezdésben meghatározott ajánlatkérő szervezetek árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárásaihoz a 2023.11.07-én hatályos Kbt. rendelkezéseinek megfelelően [beleértve a 2023.11.07-én hatályos 111. § h) pontot is] jogosult olyan felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni, akinek a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága a Kbt. 197/E. § alapján 2026.06.30-ig megmarad?

Válasz:
Az Áksz. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján „A Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti ajánlatkérő a Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján állami közbeszerzési szaktanácsadó helyett a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti esetekben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót is igénybe vehet, ha a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése.”

A Kbt. 197/E. (2) bekezdésével összefügésben álláspontunk szerint a Kbt. 111. § h) pontjának 2023. november 7-ig hatályos rendelkezése nem értelmezhető. A jogalkotó csupán a tekintetben utal vissza a Kbt. 2023. november 7-ig hatályos rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben a FAKSZ-ok ebbéli minőségükben történő eljárásokhoz teremti meg a jogalapot. Amennyiben tehát a FAKSZOK beszerzése az uniós értékhatárt nem éri el 2023. november 8-át követően eléri, ebben az esetben a Kbt. 111.§ h) pontja nem alkalmazandó.

 

  1. A Kbt. 197/E. § (2) bekezdés „Ezekben az esetekben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó e törvény Beruházási törvény által módosított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezései alapján jár el.” rendelkezés a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által végzett járulékos közbeszerzési szolgáltatás és közbeszerzési tevékenységre értendő? (és a jogalkotó nem arra gondolt, hogy a Kbt. esetleges módosítása esetén a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletszabályok tekintetében egy időben két változatú jogszabályi rendelkezések maradnak fenn?)

Válasz:
Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés csupán a tanácsadó FAKSZ minőségében történő eljárása tekintetében ad felhatalmazást. A jogalkotói szándék tehát nem az, hogy a FAKSZ az eljárást a 2023. november 8-a előtt hatályos Kbt. szabályai alapján folytassa le.

 

  1. Azok a tanácsadók, akik a Kbt. 197/E. § rendelkezése szerint FAKSZ-ként végezhetik tevékenységüket 2026.06.30. napjáig, úgy ezen tanácsadók Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseleti joga általánosságban megmarad (azaz pl. az a tanácsadó, aki ajánlattevő részére végez tanácsadási munkát, ők képviselhetik az ajánlattevőket 2023.11.08. után a Döntőbizottság előtt indított jogorvoslati eljárásban?), vagy a jogorvoslati képviseleti jog kizárólag azon ajánlatkérők esetében marad meg, akiknek a tanácsadó árubeszerzés, vagy szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárást bonyolít?

Válasz:
Egyik esetben sem marad meg a Döntőbizottság előtti képviseleti jog.

A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése értelmében a FAKSZ a 2023. november 8-át megelőzően megindult azon közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyekben ezen időpontot megelőzően bevonásra került, tevékenységét az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatálybalépését követően is folytathatja. Minden olyan esetben, amikor a Kbt. 27. § (3) bekezdése nem írja kötelezően elő ÁKSZ bevonását, a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából továbbra is bevonható FAKSZ. A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a FAKSZ ugyanakkor csak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó tevékenységét folytathatja, amely nem terjed ki a Döntőbizottság előtti képviseleti jogra.

 

  1. Amennyiben az állami építési beruházás európai uniós forrásból finanszírozott projekt keretében valósul meg az Ábtv. 14. (1) bekezdés alapján, minden támogatott szervezetnek - függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy sem - a Minisztériumot be kell vonni konzorciumi tagként a beruházásba?

Válasz:
Igen, a támogatott szervezet jellegétől függetlenül, az európai uniós forrásból - a forrás mértéke az Ábtv. 5. § (1) 1. pontja alapján meghaladja a becsült érték 50%-át - támogatott, állami építési beruházás esetében a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján konzorciumi tagként be kell vonni a projektbe.

 

  1. Mely esetekben lép be Minisztérium konzorciumi partnerként az állami építési beruházásba?

Válasz:
Két esetben lehetséges:
1./ Ábtv. 14.§ (1) bekezdés alapján, azaz ha az állami építési beruházás európai uniós forrásból valósul meg, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.

2./ Amennyiben Minisztérium, az Önkormányzattól - az Ábtv. 16. § (5) bekezdése szerint - beérkezett megkeresés alapján be kíván lépni konzorciumi tagként a beruházásba, abban az esetben a Minisztériumot konzorciumi szerződés útján be kell vonni a projektbe.