Projektek

Szeged, Északi-városi hőkörzet geotermikus hőellátása

Szeged termálenergetikai potenciálja a terület geotermikus adottságának és megyeszékhely koncentrált hőpiacának köszönhetően kiemelkedően jó. Ennek megfelelően a Felső-pannon termálvízkészlet balneológiai és kertészeti hasznosításának jelentős hagyományai vannak a városban és környékén – a távfűtésben való energetikai felhasználás azonban, számos környékbeli település úttörése után, csak az utóbbi években vett igazán lendületet. 2011-ben két geotermikus kaszkádrendszer is létesült a városban, melyek elsősorban egyetemi, kisebb részben önkormányzati, állami épületek hőellátását végzik a belvárosban és Újszegeden. A két, korszerű technológiával kivitelezett és szakértő háttérrel működtetett rendszer kedvező üzemi tapasztalata alapján a termálenergia hasznosításának ügye mára Szegeden is elérte azt a penetrációs szintet, hogy az energetikai függetlenséget és tisztább levegőt nyújtó mélységi geotermia hadra fogása városi szintű igényként fogalmazódik meg, amikor nagy szennyezők kiváltása, elavult rendszerek energetikai korszerűsítése a cél. Ezek közül a legjelentősebb a 27 ezer lakást, azaz a lakosság közel 50%-át ellátó, kizárólagosan gázüzemű távfűtési rendszer, mely a város legnagyobb gázfogyasztója és egyben Szeged levegőjének legnagyobb szennyezője.

A Szeged Északi városrészének lakótelepeit ellátó fűtőművekben mintegy 65 MW hőkapacitással 160 TJ fűtési és használati melegvíz (HMV) előállítási hőenergia szolgáltatás történik földgáz bázison, 95/70 °C-os hőlépcsőjű távvezetéki körökön. A fogyasztók belső fűtési rendszereinek hőlépcsői 90/70 °C, 80/60 °C, a hőszigeteléssel ellátott épületek esetében 60/40 °C méretezésűek. Az Északi városrészt ellátó két fűtőmű a 25 szigetüzemű kazánházból álló városi távfűtő rendszer legnagyobb teljesítményű kazánházai közé tartozik: az Észak I/A 23 MW, az Észak I/B táv pedig 42 MW névleges beépített kazán kapacitású. A fűtőművek éves gáz felhasználása az elmúlt három év átlagában 250.116 GJ (7.356.353 m3), a gázdíj-költsége pedig közel nettó 557 millió Ft. A fűtőművekben jelentős részben elavult gázkazánok állítják elő a hőenergiát, amely indirekt módon, hőcserélők közbeiktatásával, fűtővíz közvetítésével, kétvezetékes (előremenő / visszatérő) elosztó távvezeték hálózaton keresztül kerül a fogyasztói hőközpontokba. Itt felszálló vezetékek osztják el lakásonként a fűtőközeget. A távvezetékpárban keringető szivattyúk biztosítják a fűtőközeg folyamatos cirkulációját. A Makkosházi városrész a fűtőműtől való nagy távolsága miatt saját rásegítő szivattyúházat kapott, amely a rendszer gazdaságos hidraulikai viszonyait szolgálja.

A körzetben a HMV előállítása is központilag történik: a távfűtőművekben felmelegített HMV a fűtő távvezeték mellé fektetett távvezetékpáron keringetve jut el a fogyasztókhoz. A fűtési vezeték rendszerekben változó tömegáramú szabályozással a mindenkori igények szerinti szolgáltatás történik. A HMV rendszer állandó nyomással biztosítja a változó fogyasztói igények kielégítését.
A fejlesztés során mélyülő termálvíz termelő kútból 1.750 – 1.950 m körüli mélységből maximum 120, átlagosan 70 m3/h hozamú és 90 °C hőmérsékletű termálközeg várható. A termelő termálkút kijelölt helyszíne az SZTE Kossuth Zsuzsanna Technikum és Szakképző Iskola Sárosi utca felőli félreeső, szabad területe.
A Pannon homokkő rezervoárra települő két visszasajtoló kút helyszínéül választott területtel szembeni egyik fő elvárás az volt, hogy légvonalbeli távolsága a termelő kúttól – egymásra hatásuk minimalizálása céljából – minél nagyobb legyen, (minimum 1.000 fm), valamint a két visszasajtoló kút közötti távolság is legalább 500 fm legyen. A visszasajtoló termál kutak városi környezetben, részben zöld övezetben nyernek elhelyezést. Az egyik (VS-1) a Csongrádi sgt. és a Makkosházi krt. sarkán lévő szabad zöld mélyül, míg a másik (VS-2) a Csongrádi sgt. kivezető szakaszánál, a városi körtöltés belső oldalán kerül kiképzésre.
A projekt során egy távvezetéki kör létesül, ami a termál kutakat köti össze a fűtőműveknél települő termál hőcserélőkkel (ez a termál távvezeték). Ezen kívül két szekunder hőellátó kör is létesül a két fűtőműnél, amelyek a termál hőcserélőket kötik össze a fűtőműi rendszerekkel (ezek a hő-ellátó fűtőkörök).

Adatok
Projekt azonosító száma	KEHOP-5.3.2-17-2017-00004
Projekt típusa	Közmű
Kialakítás típusa	Felújítás Bővítés
Érintett vármegyék	Csongrád vármegye
Érintett települések	Szeged
Fázis	Befejezett beruházás
Kedvezményezett neve	Építési és Közlekedési Minisztérium
A projekt tervezett/tényleges befejezési dátuma	2022. 08. 01.
Támogatás összege	1 952 797 603 Ft
Támogatás intenzitása	100%
Forrás	A beruházást az Európai Unió és a magyar állam támogatja.